Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)

1955-03-23 / kari tanácsülés - 1./ A rektori-dékáni értekezlet anyagának ismertetése - 2./ A tentervkészítési alapelvek tervezetének megvitatása - 3./ A tanszékek összevonása

- 2 JjSnem intézkedik a tudományos képzést szolgáló nem vizsgaköteles szak- kollégiumok ^elől, amelyek pedig a legsajátabb módon szolgálják az Önálló tudományos munkára és gondolkodásra való nevelést. Ezek helyébe a következőket javasolja:

a/ fokollégiumok, ezeket a tanszékek kötelesek minden félévben az előirt módon meghirdetni,és a hallgatók kötelesek hallgatni.

A félévek végén kollokviumok /ill. szigorlatok/*

Ъ/ mellékkollégiumok, ezeket a tanszékek félévenként kötelesek a tanterv szerint meghirdetni, de a hallgatók xxa fakultative veszik fel. A mellékkollégiumok anyaga vizsgaanyag, a hallgatók pl. csak a 4. és a 7« félév végén a szigorlaton kötelesek erről számot adni. Mivel nem kötelező felvenni, a félévek végén nem kötelező a kollokvium, de ha valaki kollokvál,kollokviumát a tandij, illetőleg ösztöndija megállapitásakor számba kell venni. A szigorlat igy anyagábanis különbözni fog a kollokviumtól.

с/ szakkollégiumok /speciálkollégiumok/, ezeket az előadók fakultative hirdetik meg, a hallgatók szintén fakultative veszik fel, de ezek anyaga nem vizsgakövetelmény. A szakkollégiumo tárgya a tudományág valamely részletkérdése, akár a fő- vagy a mellékk kollégiumok egy-egj fejezetének,valamely kérdésének a részletes bemutatása. A hallgatók kollokválhatnak belőle, a szerzett jegy számítson be a tandij és ösztöndíj megállapitásakor, de anyaguk a szigorlatokon tételszerüen nem kérdezhetők. Ha a hallgató vizsgáján felhasználja a szakkollégium keretében tanultakat, vizsgája eredményességét ez természetesen emeli.

A fő- és mellékkollégiumot a tananyagot nem kompendium- szerüen tárgyalják, hanem az utasításoknak megfelelően bizonyos részeket behatóbban, másokat csak áttekintés-szexüen.

A főkollégiumok esetleg párhuzamos, választható kötelező előadások formájában!» meghirdette tők, ha van tankönyv vagy jegyzet a teljes tan- /vizsga-/ anyagból.

Javaslatával a bizottságok teljes egészében egyet értettek.

Szeretnek ehhez a kérdésbez hozzátenni még, hogy a tantervben - éppen az első pontban foglaltak érdekében - a jövendő tanárok képzésére az elmélet és gyakorlat kapcsolatának érvényesítésére a tantervben az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. Kapjanak gyakorlati útmutatást arra nézve, hogy az egyes tantervi anyagrészeknek milyen tekintetben vehetik hasznát a tanitási gyakorlatban. /А magam területéről szólva pl. kívánatosnak látszik, hogy megvizsgáltassék, melyek azok az anyagrészek, melyek legiknább számbajöhetnek a tanulók nyelvkészségének, beszéd- és Íráskultúrájának a fejlesztése szempontjából* a nyelv kifejező eszközeinek és stíluselemeinek alapos jelentéstani vizsgálata stb., a történeti vizsgálatok mellett nagyobb teret kapjanak «lint eddig. Ezt a gyakorló tanítások során évről évre tapasztaljuk./

A harmadik kérdés a tan terv és a tany anyag kérdése. Ágoston György elvtárs szerint az egyetemi oktatás kettős célja szerint meg kell állapítani azt a tudás-minimumot, amelyet minden hallgatónak el kell sajátítania és amiből vizsgát kell tennie. Ugyanakkor egyetemi oktatásunknak meg kell teremtenie az egyes tudományágakba való behatolás lenetöségeit.

Ezért nem szerencsés a tervezetnek az a megállapítása, hogy az összefüggő o