Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)

1954-10-29 / kibővített kari tanácsülés - 1./ Az egyetemi munka fontosabb kérdései Előadó: Bóka László dékán - 2./ Folyó ügyek - Határozatok, mellékletek

855-218/1954. JEGYZŐKÖNYV az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kara 1954. október 29-én tartott kibővített kari tanácsüléséről. Napirend: 1. Az egyetemi munka fontosabb kérdései.Előadó a dékán. 2. Folyó ügyek. Napirend előtt a dékán bejelenti, hogy többen Írásban mentették ki távolmaradásukat a tanácsülésről. - Bejelenti, hogy a Kar profesz- szora Waldapfel József most töltötte be 50. életévét a ez alkalommal mind a kari vezetés, mind az egész Kar jókívánságait tolmácsolja. - A Nyelvtudományi Intézet azzal a kéréssel fordult a kari vezetéshez, hogy a Tudományos Akadémia kiadta helyesírási szabályzat tétessék kö­telezővé a kari oktatásban. A dékán bejelenti, hogy ilyenirányú ren­delkezést annál is inkább könnyű hozni, mert más helyesírási szabály­zat nem létezik. A dékán megtartja a munkaértekezlet első napirendi pontjával kapcsolatos beszámolóját: A kibővített kari tanácsülés munkaértekezletét a legkedvezőbb pillanatban, Farkas Mihály elvtárs beszéde után tartja meg; az ilyen értekezletek akkor lesznek igazán gyümölcsözők, ha az egyetemek a továbbiakban rendszeresen kapnak hasonló tájékoztatást, útmutatást. A Farkas-beszédet követő vita rendkívül eredményes volt ugyan, bizo­nyos kérdések azonban ott mégsem kerülhettek szóba, mert az aktíva ülésen az oktatók és hallgatók együtt voltak, ezért a dékán helyesnek tartaná, ha hasonló jellegű tájékoztatót külön az oktatói testület is kapna. Az aktíva ülés legfontosabb mozzanata az volt, hogy az értelmi­ség helyzete, az egyetemek perspektívája korántsem borús, Ennek ki­fejtésére nagy szükség volt, mert a fiatal oktatók és a hallgatóság körében kétségtelenül bizonyos csüggedés jelei tapasztalhatók. Két­ségtelen, hogy az olyan nagy jelentőségű kari változások idején,mint a kétszakosság újra bevezetése, az esti tagozat megszűnése, illetve a levelező oktatásba való beleolvadása, az oktatói norma rendezésével kapcsolatos szervezeti változások, a külső előadók számának erélyes csökkentése és az adminisztráció körében végrehajtott racionalizálás feltétlenül széleskörű, világos tájékoztatást követel. - Az egyes feladatokkal kapcsolatban a dékán tájékoztatja a munkaértekezletet: a két szakossággal kapcsolatban a kari oktatókra fontos feladatok há­rulnak, első sorban az, hogy ennek keretében a magasabb színvonal, jobb nevelői munka feladatait is meg kell oldani. A dékán részletesen ismerteti a vizsgákkal, a színvonal emelés különböző szempontjaival, az esti tegozat megnövekedett feladataival kapcsolatos kérdéseket.- A dékán részletesen ismerteti az új ösztöndíjrendszer szempontjait, és annak jelentőségét, hogy ebben a rendszerben a tanulmányi erőfeszí­tés jutalmazása az egyik legfontosabb elv.- Az újonnan bevezetett oktatási norma nagyobb terheket ró az oktató személyzetre, így a rendelkezésünkre álló erőket éssaerübben ki kell használni; sokat te­hetnek az egyes tanszékek egymás megsegítése terén, aminek szép je­leit mutatták eddig a magyar tanszékek, a világirodalmi tanszék támo­gatásában, hasonló kölcsönös segítséget nyújthatnak egymásnak a klsz- szika-filológiai tanszékek, az idegennyelvi és világirodalmi tanszékek stb, - A marxizmus-leninizmus tanszék munkájának megjavulását várja attól,^hogy erre a tanszékre olyan kitűnő professzort neveztek ki, mint Mód Aladár. A Kar nevében üdvözli az uj professzort.- A külső előadókról szólva megáll apitja, hogy bizonyos funkciókat, pl.zene- történeti speciális kollégium kérdését máskép megoldani nem lehet, de felhívja « figyelmet, hogy a helyzetet nem kell oly borúsan megí­télni, ha arra gondolunk, hogy igen sok kérdést tanszéki speciális

Next

/
Thumbnails
Contents