Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)
1955-01-13 / kari tanácsülés - 1./ Jelentés a módszertani alapelvek megvalósításáról - 2./ Folyó ügyek
№-зvizsgálni ezt is, hogy az előadásokban miként érvényesülnek a nevelés szempontjai. Kéri a hozzászólásokat. Ligeti Lajos professzor: a külföldi látogatók kérdéséhez szól hozzá. Javasolja, ho^y a lehetőséghez kéjest teremtsünk közvetlen kapcsolatot a külföldi látogatók és ez ifjúság között. Példaként saját tanszéke tapasztalatát említi. Kardos Tibor professzor: hangsúlyozza, hogy rendszeres és bő tudományos könyvel lát ás nélkül megfelelő egyetemi színvonal nem képzelhető el. Kéri" illetékesek segítségét. - Megállapítja, hogy a kétszakosság bevezetésével a színvonal nem csökkent. Igaz, hogy ennek oka a kitűnő első évfolyam is, ami megint a szigorú felvételi szelekció eredménye, viszont itt ismét megállapítja, hogy a megszorítás tűlment a realitáson. - Felveti a szakdolgozati témaválasztás néhány elvi kérdését, megállapítja, hogy a szakdolgozatok eredményes elkészítésének komoly akadálya a könyvtárközi csere lassúsága. - A szemléltetés kínálkozó módszereit az olasz tanszék is felhasználta, pl. olasz realista filmek megtekintésével, valamint egy olasz vígjáték Íratásával és bemutatásával. Ez lesz az első Comedia Dell’arte magyarországon. E munkálatok előkészítése felveti az egyetemek és főiskolák közötti egészséges együttműködés távlatát, /pl. az olasz intézet és a színművészeti főiskola együttműködése./ Tanszékén műfordító gárda is működik. Kardos László professzor: részletesen tájékoztatja a tanácsülést a tanszékén működő műfordítói munkaközösség munkájáról. A munkaközösség néhány fordítását íróknak juttatta el megbírálás végett és e müveket nem a tanszéken, hanem az írószövetségben vitatták meg. Az eredménye az egész munkaközösség munkájára jó hatással volt. Hasonló kapcsolatok teremtését más tanszékeknek is javasolja. Tolnai Gábor professzor: megállapítja, hogy az első évfolyam kitűnő vizsgaeredm?nye nem osztályzási liberalizmus következménye, hanem az évfolyam igen magas színvonalával magyarázható. Az évfolyam zöme jó felkészültségű hallgatókból áll, még a magyar-történet szakos hallgatók körében is gyakori az idegen nyelvtudás. Ez a szigorú szelekció következménye. - Felveti a szakdolgozati témaválasztás néhány kérdését. - Példamutatónak tartja az olasz és francia tanszék munkáját a szemléltetés terén, az ő tanszékén hasonló kezdeményezés író képsorozatok összegyűjtése és kiállítása, valamint a multévihez hasonló zenei estek rendezése. Kérdezi tanulmányi kirándulásokra van-e fedezet? Harmatia Jáhos egyetemi tanár:rámutat, hoby a jó vizsgaeredményeknek a karón egyíY"speciális helyi mozzanata a kis szakok nagy száma. - Az alapelvek egyik fontos szempontját látja a hallgatók Önálló munkára nevelésében, amely az ő tanszékén külön probléma és ezért a jelentésben külön is érintétte. - A könyvtári dotáció csökkenése az ő tanszékét különösen fájdalmasan érintené, mert itt a könyvállományt 30 esztendeje nem fejlesztették* A szűkkeblű takarékosság itt nem indokolható prakticizmus. Moravcsik Gyula professzor: ismét felveti a kétszakosság nehézségeit a latin-görög szakos hallgatóknál. Ezek ugyanis voltaképpen latintörténelem szakos hallgatók, akik közül a legkiválóbbak még külön vállalták a görög szak terhét. A tanszék már az ősszel javasolta, hogy a legkiválóbbak számára nyíljék lehetősége annak, hogy csak latin-görög szakosak legyenek, ha ezt ők maguk is önként vállalják. A görög szak iránt nagy az érdeklődés, most 25en vannak. A három szak terhe elviselhetetlen. - örömmel üdvözli a bibliográfia-szerü jegyzetek gondolatát, hasonló tájékoztatót ő már tiz esztendővel azelőtt kiadott. - Kitér a könyvdotációval és szemléltetéssel kapcsolatos néhány kérdésre. Marót Károly professzor: néhány kirívó példát említ annak illusztrálására, hogy milyen károkat okoztak a szükkeblüség és az előre nem látás a könyvellátás terén. - Helyesnek tartja a felvételi szelekciót, de megállapítja, hogy a keretek tulságona szükek. - Az időhöz kötött,
