Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)

1954-12-16 / NYIK, TÖK ÉS ÁJTK közös értekezlete - Aktiva értekezlet Tamás Lajos rektor elnökletével

44-6o felutazását, az utóbbi esetben вею. Bb nagyon lényeges kérdés, amelyet az egész levelező és esti tagozatos problémánál figyelembe

kell veiiTiünk.

Addig azon ак állásponton voltunk, ho у az esti vagy le elező hallgató nagy szívességet tesz az államnak, azzal hogy tanul és ennek ellenértékét minden módon meg kell neki adni, akkor is, ha feem tesz erőfeszítést, holott világos, hogy a továbbképzés nemcsak az államnak jelent igen komoly előnyt, hanem a* illetőnek is, aki réeztyesz az esti vagy levelező oktatásban és ezért neki bizonyos^anyy i áldozatot kell hoznia. Különösen áll ez akkor, amikor az állam szamára igen fontos a takarékosság szempontja és az, hogycsak arra adjon ki pénzt, amire okvetlenül szükséges, ügy látjuk, ho у a kötelező, vagy nem kötelező kérdések lényegében az utazási költség .és a napid!j megtérítésének kérdése és a jelen helyzetben nem látjuk indokoltnak, no.:y megtérítsük a vidéki hallgatók utazási ét*

Persze igaza van annak, aki erre azt mondja, hogy ez a vidéke?’ levő munkahelyek bizonyos háttérbeszoritását jelenti.

'leljesen egyetértek avval, hogy a levelező oktatás Problematik да, megobikája és didaktikája nincs kidolgozva* Itt igen fontоз feladat vár elsősorban az egyetemek professzoraira, mert ok fogják tudni„ezt kidolgozni, de az OL-re is, hogy előaegitse^a levelező oktatás helyes módszereinek megtalálását. Távol all tőlem, c_y azt állítsam,^Hogy a levelező oktatásra vonatkozólag jelenleg éxvéryben levő utasítás tökéletes és a fejlődés legmagasabb fokát jelenti* kém tökéletes, nagyon sok hibája van, tovább kell javítani. Az oktatóknak, a levelező hallgatóknak ée az ОЫ-пек együtt kell* nagyon komoly munkát végezhiök, hogy tökéletesítsük a levelező formát és megtaláljuk a helyes módszert arra, hogy a levelező hallgatóknak kellő pedagógiai segítséget is adjunk* A levelező hallgatékx*a ia érvényes az, amit • Ilágby elvtárs nagyon helyesen megállapított a nappali hallgatókra: nem tudnám tanulni. Meg kell tehát tabuiniok,,hogy miképpen tanuljanak, és amikor azt mondjuk, hogy a hallgatóságot nevelni 1з kell, altkor többek között erre is gondolunk. A levelező hallgatókat is va. у szóval, vagy megfelelő segédletek kiadásával meg kell tanítani arra, hogy miként tmúljanak. kzen a téren nagyn sok tennivalóvan* Ami azt illeti, hogy a hallgatók felkészületlenül jön ek el a konferenciákra, ez azt mutatja, fogy nem veszik komolyan a tanulást. Az esti ős levelező hallgatók komoly, felnőtt emberek, akiket semmiféle kényszer nem vitt a tanulásra, illetőleg ez nem egészen igaz, mert egyeseket még bizony komoly rábeszélés vitt^oda, de ezt is fel kell számolni«

A jö oben nem fogunk senkit sem rábeszélni, hogy -tanuljon, ha semmiképpen nem akar. Tehát felelősséget kell viselniük a levelező hallgatóknak és nem azért kell tanulniok, mert^a konferencián sze- repelnei, hanem azért, mert ssiiksé esnek tartják a tudás elsajáfc i- tását•

i