Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 9.a.1.)

1954-12-16 / NYIK, TÖK ÉS ÁJTK közös értekezlete - Aktiva értekezlet Tamás Lajos rektor elnökletével

5

im

Panaszolják egyesek, hogy az egyetemekkel szemben nem egyenlő méív tőkkel mérünk: egyes egyetemek megkülönböztetett előnyökben részesítünk, másokat elhanyagolunk, háttérbe szorítunk. Kétagételenül volt és van is ilyen jelenség egyes területeken. Hiba, hogy igy van, és zt a hibát igyekezni fogunk kiküszöbölni, igyekezni fogunk az egyetemek—adta lehetőségeket kihasználni, kérezé teljesen egyenlő mértékben nem lehet minden egyetemek fe jie szteni, és n ilván egyes e- 5 etemeknek, egyes szskoloiak nagyobb súlyt kell biztosítani/Pl. modern nyelvszak és könyvtárazak csak a budapesti tudományegyetemen van. Ezt panaszolja ax szegedi és a debreceni egyetem, mint háttér— be szőrit ást. Ifem volna idnökolt min da .rom egyetemen modern nyelvszakot fenntartani, mert hiszen a hallgatóság létszáma ezt nem kívánja »eg,igy nem lehetne színvonalas oktatást biztosítani. Ilyen értelmű ' háttérbeszorítás tehát megtörténik, de igyekezni fogunk arra, hogy zt is lehetőleg kiegyenlítsük olyan értelemben, hogy egyik szakmából az egyik egyetemet szorítjuk háttérbe, másik szakmából a másikat, és igy az egyetemek lehetőségeit nagyjából egyenlően használjuk ki, bár teljes egyenlőséget nem tudunk elérni. ,

A jogi kar részéről az a kívánság ш rült fel, hogy ne szüntessük meg az esti oktatást és ne alakítsuk át ievelézővé, hanem maradjon ~ esti oktatás hetinkét szeri foglalkoztatással. Azt látjuk, hogy az esti oktatásnak eddigi alakban való fenntartása nem indokolt. Azt hiszem, hogy a jogi karon sem indokolt, még a Műegyetemen sem látjuk indokoltnak, hanem egy olyan átmeneti lehetőséget kívánunk megvalósítani, hogy a levezelő oktatás részére beiktatunk a szükséges tárgyakból előadásokat, amelyeknek a hallgatása azonban nem kötelező, mert hiszen számosán vannak a levelező hallgatók között, akik olyan fejlettek, hogy önállóan jól tudnak tanulni könyvekből, jobban, ki tudják használni idejüket, ha maguk tanulnak, mint ha kénytelenek hetenként két-uárom délután eljárni az egyetemre, másoknak viszont segítségre van szükségük. Ilyen módon gondoljuk átalakítani a levelezőoktatást, de nem hinném, hogy az esti oktatás visszaállítása a Jogi karon indokolt volna.

Az egyetemek részéről felmerült az a kívánság, hogy jogszabálygyűjteményt hozzunk létre az egyetemekre vonatkozólag, tehát készítsük el az egyetemi szabályok kódexét. Ez készülőben van, elkészítésével egy bizottság fog foiglslkozni, amelynek elnöke Beér János professzor, tagjai epdig Mártonffy Károly és Marton G-éaa elvtársak, Reméljük, hogy áprilisban el fog készü ni a kézirat, és nyáron nyomtatásban megjelenhetik ez a munka, mert valóban igen nagy hiány van ezen a téren.

A hallgatók részéről panaszok, kívánságok és problémák merültek fel az elhelyezést illetőleg, főleg abban a tekintetben, hogy hova fognak kerülni. így elsősorban az a kérdés merült fel és merül fal a hallgatóság, főleg a tanárjelöltek részéről, hogy van-e tan; rjelöltfelesleg? Most az egyetemeken lévő középiskolai tanárjelöltek száma nagyobb, mint amennyit jelenleg középiskolában el tudnunk helyezni^ mert közismert okonál fogva a középiskolák fejlődése és uj középiskolák építése nem halad olyan ütemben, ahogyan eredetileg elő volt irányozva. Világos, hogy itt a tervezésnél igen nagy nehézségekkel állunk szemben, hiszen a hallgatóiétszámot- néhgy- sót négy és- föl évre előre kell megtervezni ugyanakkor, amikor az iskolaépítőai Programm egy-egy évre szól* Határozottan azt kell azonban állítani, hogy nincs a tan rokból felesleg, a valódi szükségelethez képest, olyan értelemben, hogy a gimnáziumok korlátolt fejlődése övetkeztében nem minden gixanáizumi tanárt fogunk tudni gimnáziumban elhelyezni, hanem ezeknek egy része általános iskolákba kerül.