Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 9.a.1.)
1953-12-16 / kari tanácsülés - 1./ Óracsökkentés és tanulmányi színvonal emelésével kapcsolatos javaslatok megvitatása - Mellékletek
-2Jtí ez esetben a latin szakosok történeti vizsgáját el lehetne engedni. Szükségesnek tartja azonban, hogy minden tanárszakos hallgató bizonyos magyar irodalmi, nyelvi műveltséggel rendelkezzék, erről vizsga formájában adhatnának számot. Tehát itt is, a folyamatos kompendium- szerű előadások helyett egy-egy kötelező speciális kollégiumot kellene bevezetni. Bárczi Géza professzor: Örömmel üdvözli a javaslatot; már régen har- col azért, hogy a vizsgakövetelményeknek az előadási anyaghoz történő szoros kapcsolása szűnjék meg. Ugyanis a szemináriumok kérdésében is a javaslat szempontjait tartja helyeseknek. Az óracsökkentés mérvét azonban kevesli, s mindössze az egy szabad nap kérdését látja biztosítva. Dékán: Közbevető információként közli, hogy az óracsökkentési javaslat nem vette figyelembe a marxizmus-leninizmus óraszámában várható csökkentést, mert ezt országos értekezlet dönti majd el. Веке Ödön professzor: A nem-irodalom szakos hallgatóknak is szükségük van magyar és szovjet irodalmi műveltségre. Kniezsa István professzor: Tanácstalan, hogy a javaslat mennyiben vette figyelembe a modern, illetve idegen nyelvi szakok igényeit. Katasztrofálisnak tartaná, ha az óracsökkentés során ezek óraszámából is elvennének. Kardos Tibor professzor örömmel üdvözli a javaslatot, s megállapítja, hogy az a modern nyelvszakos hallgatók számára is tartalmaz könnyítéseket. Ezeket felsorolja. Szükségesnek tartja, hogy a nem-magyar szakos hallgatók is részesüljenek magyar irodalmi és nyelvészeti képzésben; az irodalmi képzé-s terén azt javasolja, hogy a hallgatók az illető modern-nyelvi szak sajátos szempontjai szerinti speciális magyar kollégiumokat hallgassanak, ami a szaktárgy és magyar irodalmi ismeretek kapcsolódását eredményesen segítené elő. Szükségesnek tartja a nyelvészeti képzést is, de nincs határozott javaslata. Helyesli a kevesebb óraszámú, de az eddiginél tartalmasabb marxizmus-leninizmus képzést. - Véleménye szerint a Honvédelmi ismeretek heti 3 órában történő előadása felesleges, hiszen itt a katonai szabályzat előadása folyik, amit a hallgatók a szabályzati könyvből nehézség nélkül megtanulhatnak a vizsgára. Dékán: Közbevető információként közli: helyes, hogy Kardos professzor a honvédelmi oktatással kapcsolatos kérdést felvetette, mert a hallgatók részéről is megmutatkozik hasonló problémafelvetés, anélkül,hogy kielégítő választ kapnának. Ezzel kapcsolatban azonban rámutat arra, hogy a honvédelmi képtés célja bizonyos készségek automatizálása,sulykolása, s a hallgatók az oktatásnak ezt a szempontját nem veszik figye^ lembe. Helyesnek tartja, hogy a vita során e kérdés felmerült, de ugyanakkor közli, hogy a kari tanácsülés javaslatokkal nem vághat elébe annak az országos méretű rendezésnek, amely a honvédelmi oktatás terén az OM és HM közös tárgyalásaitól a közeli jövőben várható. Kerékgyártó Elemér tanszékvezető docens: Indokoltnak tartja a marxiz- mus-leninizmus*oktatással kapcsolatban felmerült panaszokat, s arra kéri a tanácsülés tagjait, hogy segítsék a marxizmus-leninizmus igen fiatal tanszékét munkájában. Látja a hibákat az óráról-órára készülés középiskolás módszereiben, az anyagkövető szemináriumok, a kompendium- szerű _ előadások módszerében, de az óracsökkentés kérdésében nem a dékáni javaslatot, hanem a Pártbizottság javaslatát tartja helyesnek. Megállapítja, hogy a tanszék anyaga a szovjet tematikát követte, de éppen ezért, mivel azt gépiesen másolta, eredményében alkalmas volt a szovjet tapasztalatok lejáratására. Dékán: Megállapítja, hogy a sajátosan fejlett szovjet viszonyok között
