Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 9.a.1.)

1953-11-26 / kari tanácsülés - 1./ Dékáni beszámoló - 2./ Az államvizsgák előkészítésének elvi kérdései - Határozatok, mellékletek

иг

szeptember-oktcbeг hónapra való kitolása" /Pelsőokt.Szle,1953•10.

440/.

Az említett problémával kapcsolatban mindenesetre általános kiván- ság az, hogy az utolsó évnek, de legalább is az államvizsga félévének tehermentesítése .sürgősen rendezendő és аз államvizsgák előtt legalább is négyhetes, kizárólag a vizsgakészülésre felhasználható szünidő biztosítandó.

Ezzel szorosan összefügg a tanárszakosoknál a gyakorlati kiképzés időbeli elhelyezés 'nek problémája. A TIK vezetősége kifejezetten azt az álláspontot képviseli ebben a vonatkozásban,hogy az iskolai gyakorlat jelenlegi rendszere nem megfelelő; ezt a negyedik év kezdetére kellene heIve zni ée evégből a tenévbecsztást és a pedagógiaoktat ás tantervét át kéj lene dolgozni.

Az elmúlt államvizsgán több esetben tapasztalható volt, hogy az időhiány következtében a vizsgázók nem arányos mértékben foglalkoztak a vizsgatárgyakkal. A felsőoktatási pedagógiai sajtóban ezzel kapcsolatban nem alakult ki egységes álláspont a kérdés megvitatása során. Az egyik vélei íny szerint "egyenlette, eben kell" beosztani az államvizsgák előtti felkészülés időszakát, hogy az egyes tananyagok elsajátításénak lehetősége jobb legyen" /Р.Sz.7-3,320/. -Mások éppen ellenkezően, nem javasolják a rá zállai vizsgák közötti idő széthúzását abból a célból, hogy az egyes tárgyak vizsgái között egyenlő felkészülési idő legyen, ezt az egyes tárgyakba be letemetke- ző "szemellenzős" tanulásnak minősítik; azt kivárjak, hogy <• ^rendelkezésre álló hosszabb idő alatt egyenletesen, párhuzamosan készüljenek valamennyi tárgyból és figyelmük az ezek közötti nagy összefüggésekre is ráirányuljon /Р.Sz.10.sz,440/.

Általános kívánság, hogy időben ki kell dolgozni ás a hallgatók tudomására hozni av?zsgekövettIdényeket. Tájékoztató értekezleteket javasolnak ebből a célból, emelyen egyszersmind megismerkednek a hallgatók az államvizsga, módszereivel is.

Az említett kívánsággal függ össze általában a tematika és a vizsga- kérdések ügye.

A vizsgatemetikuk az elmúlt évben nem minden tekintetben voltak kifogástalanok, amint ez a jelentésekből kitűnik helyenként igen nagy anyagot öleltek fel s különösen e feldolgozandó irodalom bősége nem állt arányban • szűk idővel. Más esetekben a tematika túlságosan apró részletekben adta meg az anyagot s a hallgatók elvesztek a részletek tanulásában. Ilyenformán szükségesnek mutatkozik, hogy még a legjobbnak látszó tematikákat is újból felülvizsgálják a tanszékek és a szükséges korrekciókat végrehajtsák.

Az egyik tanulmány, amely az államvizsga kérdésével foglalkozik, erre nézve többek között a következőket mondja:

"A" eddigi tí.-pps' tolatok alapján az államvizsgák részletes tematikáját ki kell dolgozni és nyomtatásban kiadni a hallgatóság számára. Bevezetése tartalmazza az államvizsga céljának tömör meghatározását, jelentőségének méltatását; a tanulmányi előd- ltételek, valamint a vizsga lefolyásának ismertetését. Adjon általános útmutatást ahhoz, hogy mit tegyen a hallgató I. évtől fogva az államvizsgára való felkészülés érdekében", /Pelsőokt.Szle, 1953. 7-8,317/.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak tennivalók a vizsgakérdések területén is. Az elmúlt államvizsgán a felelt teк helyenkénti "iskolás" jellege és esetenkénti felületessége 'zt mutatja, hogy még fokozottabb gonddal kell a jövőben a kérdéseket összeállítani, ügyelve arra, hogy a kérdi zésnél az összefüggések mi glátását és az alkalmazási készséget is kutassák. A kérdések ossz»ál látásiban továbbá nagy körültekintéssel igyekezni kell kiküszöbölni az. átfedéseket, az ismétlődéseket egyes tárgyakon belül is és . különböző tárgyak között is.-4-