Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 9.a.1.)

1953-11-26 / kari tanácsülés - 1./ Dékáni beszámoló - 2./ Az államvizsgák előkészítésének elvi kérdései - Határozatok, mellékletek

Az államvizsgák előkészítésének elvi kérdései.

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1952, szeptember 27-i határozata és a minisztérium ez év januárjában kiadott végrehajtási utasítása és tájékoztatója meghatározta az egyetemek feladatait az államvizsgákra vonatkozóan. Az államvizsga jelentfis lépés tudományos kádereink színvonalának emelésére, újabb határkő felsőoktatásunk fejlődésében. Célja "annak megállapítása, hogy a ha ligeté rendellezik-e mindazokkal az ismeretekkel és képességekkel, amelyek az oklevél alapján betöltendő munkakörének ellátásához szükségesek".

Ez az ujtiousu vizsga - a hallgatóság megnővefedett feladatai mellett - jelentfis feladatokat rótt és ró egyetemünk professzoraira, tan-, személyzetére, az egyetem és a Karok vezetőire egyaránt. Az első államvizsgák eredményei és tapasztalaiéi alapién szükségesnek mutatkozik, hogy idejében foglalkozzunk az államvizsgák elökészíté-sánek néhány elvi kérdésével s ennek nyomán az első államvizsga előkészítésében föllelhető eredményeket tovább szélesítsük, az abban megmutatkozó kezdeti hiányosságokat lehetőitg kiküszöböljük,

Az államvizsgák előkészítése szempontjából elsőrendűen fontos körülmény az, hogy az államvizsga az évfolyamvizsgától lényegesen különbözik. Az egyetemi képzés egyes szakaszait lezáró évfolyamvizsgák célja annak megállapítása, t- lérte-e a hall gf tó a fejlődésnek azt a fokát, amely a továbbtanuláshoz szükséges. Ezeken a vizsgákon, a tárgy szempontjából tekintjük a hallgatók felkészültséget, vízietekbe menő és átfogó ismereteket kivánunk a tárgyon belül. Ezt n a vizsgákon mindig az új ismeretek elsajátítását, az új ismeretekkel kapcsolatos készségeket, valamint az új ismereteknek a régiekkel való szerves kapcsolatát igyekszünk a hallgató feleletei alapján metallapítrni és értékelni. Ezeknek a vizsgáknak rész-jellegéből következik, hogy összességükben sem adhatnak arra nézve megnyugtató tájékoztatást, hogy a tanulmányainak végére ért hallgató megállja-е helyét abban г munkakörben, azon a pályán, amelyre készült. Ez éppen az államvizsga feladata, amelyen annak a munkakörnek, életpályának igényei szempontjából tekintjük a jelölt tudását, amelyre a megfelelő diploma képesít. Ilyenformán az államvizsga nem ez tlőző vizsgák valamilyen -tömörített, vagy kibővített, vagy részlefcts - megismétlése, hanem lényegesen mástipusu vizsga. /V.c.Ftlsőokt.Szle, 1953.7-8.sz.312/.

Az elmondottakból következik, hogy az államvizsgára való felkészülésnek és az arra v?ló előkészítésnek megvannak ; m?gr sajátosságai és nehézségei. 1 felkészülés itt sok tekintetben más természetű és nagyobb munka, mint rz évfolyrmvizsgákra való felkészülés.

"Az államvizsgára való felkészülés első mozzanata г különféle tárgykörök, a régebben tanultak nagytérjedeImü összességének felfrissítő áttekintése. Ennek v tájékozódásnak a során étiül ki, hogy bizonyos kiegészítése kre és pótlásokra is szükség v*n az alapiamé retek körében. Tehát az első mozzanat г többé-kevésbbé ismert, nagyttrjedtlmü anyagban való tájékozódás.

A második mozzanat a nagy anyag logikus és arányos elrendezése, a részek beIső struktúrájának, a különböző részek kapcsolatainak, tartalmi összefüggéseinek tanulmányozása ... A ftlkíszülésnek ez a mozzanata nagyobb önállóságot és fokozott érié Imi erőfeszítést igényel.Tehát e második mozzanatban a rendszerező, összefüggéseket kereső tevékenység a jellemző.

A harmadik mozzanat a részletesen tanulmányozott na^y anyag lényegének kiválogatása és tömörítése ...Ez a tudás szilárd és tartós voltát biztosítja, egyben a helyes tudományos szemlélt tm к és r gyors tájékozódóképp sségnt к is г gyökere.

Végül azt a mozz; ne tot kell említenünk, hogy r jelölt r választott életpálya követeim'nyeinek a szempontjából is átvizsgálja, kiegészíti, átrendezi és megtcnu1ja felhasználni ismereteit.