Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1973-1974 (HU-ELTEL 1.a.55-60.)

1973.12.21. rendes - Határozatok, mellékletek

TUDOMÁNYOS QNÉLETRAJZ

1967 szeptemberében kezdtem el tanulmányaimat az ELTE Bölcsészettudományi Karán, magyar-francia szakon.

Elsőéves hallgató voltam, amikor első publikációm napvilágot látott-^uíru-t2k i9 Ady-leyelek Horváth János hagyatékából címmel az Irodalom xor-cenetl Közlemények 19btí./3. számában. Ugyanott ’tettem ke

J4g°3l, létéit

g.yanott tettem közzé Borva^K" irodalom fejlődéstörténete c. szintezi .sértek egyes rész-Horváth János hagyatékának kiadatlan kézirataival azóta is folyamatosan foglalkozom /az ő emlékére rendezett Eötvös-kollégiumi kiállításnak egyik rendezője voltam 1971-ben/, s jelenleg is több eddig ismeretlen egyetemi előadása áli megjelenés előtt: így az Amadé László cimü az Irodalomtörténetben, az Orczy Lőrinc pedig az MTA Irodalomtudományi Intézetének gondozásában kiadásra kerülő XVIII* századi tanulmánykötetben szerepel.

E szövegkiadások gondozása, bevezetések és jegyzetek készítése jelentette számomra az első köpéseket s egyszersmind az alapot is a tudományos igényű publikációk területén ,s e munka tanitott meg a filológia, a leirt betű tiszteletére, a tudományos etika alapszabályaira is - nem emlitve mindazt, amit az irodalom szeretete és a tudomány szolgálata szempontjából mutatott meg nekem Horváth János.

Ezt kíséreltem meg összefoglalni a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium jubileumi évkönyve számára készített Írásomban is, melyben Horváth János portréját igyekeztem vázlatosan megrajzolni az ember, a tudós és a tanár életműve egységének jegyében. Ugyanott jelenik meg - elvben - egy ujább részlet a már említett Fejlődéstörténetből is.

Első önálló publikációm recenziók voltak. Benedek Elek: A százesztenfős .iövendőmondó c.kötetét az ItK 1963./A.' számában ismertettem; ezt ántör bajos:_Vállomásos Móricz Zsigmond cimü könyvének bírálata követte /ItK 196$./$./; a helikon 19&9./3-4. számában jelent meg André Dabezies: Visages de Faust au XX siecle c. kötetéről irt ismerie-fcésem; majd ismét az ItK^bán /Tffil. /A./ Reviczky Gyula müveinek /sajtó alá rendezte Németh G. Béla /legújabb ki adásáról irt recenzióm következett.

Jelenleg két könyvismertetésem áll megjelenés előtt: Kozocsa Sándor két bibliográfiáját recenzáltam az ItK-nak; Csehi Gyula:' freivílágósodástól felvilágosodásig és Benkő Samu: Sorsformáló ért éle mc, tanulmánykötetéről írtam ás Irodalomtörténetbe - mindkoFtő éaévbén jelenik meg.

önálló tanulmányokat először a Francia Tanszék Tudományos Diákkörének titkáraként készítettem. 197o-ben, a Pécsett megrendezett Országos TDK-Konferencián Rousselot Madách-for litása c, dolgozatommal'!, helyezést értem el; ezt az’elemzést magyarul áz"Acta Iuvenum 1972, évi száma, franciául pedig a Nouvelles Études Hongroises közölte, szintén 1972-ben, La Tragédie de 1* Homme d* Imre Madách en franpais címmel.

Szintén diákköri dolgozatként Írtam A Kommün Taine levelezésében c.