Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1973-1974 (HU-ELTEL 1.a.55-60.)
1974.04.19. rendes - Határozatok, mellékletek
Jegyzőkönyv az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Polgári jogi tanszékén betöltésre.váró másodállásu egyetemi tanári állásra beérkezett pályázat ügyében. A Művelődésügyi Minisztérium a Művelődésügyi Közlöny 19?á. február 4-i számában pályázatot hirdefeíftaz Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Polgári jogi tanszékén betöltésre váró másodállásu egyetemi tanári munkakör betöltése ügyiben. A Kar dékánja a beérkezett pályázat elbírálása céljából az alulírottakból álló bizottságot küldötte ki. A bizottság a pályázati kérelmet az alábbiak szerint birálta el. A bizottság.megállapította, hogy a pályázati felhívásra egyetlen pályázat érkezett. A pályázó dr. Peschka Vilmos egyetemi docens, az állam- és jogtudományok doktora, aki jelenleg is a Kar Polgári jogi tanszékén tölt be másodállásu docensi munkakört. Főállásban a Magyar Tudoraá nyos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében az Állam- és Jogelmélet Osztály vezetője. Dr. Peschka Vilmos 1929. december 17-én született Budapesten. Édesapja alkalmazottként dolgozó szabász volt, már meghalt, édesanyja háztartásbeli. Egyetemi tanulmányait a Karon végeíte, ahol 195^-ben summa cum laude minősítéssel doktori fokozatot szerzett. A Kar Polgári jogi tanszékén I960, óta dolgozik előbb megbízott, majd kinevezett adjunktusként, 1970. óta pedig egyetemi docensként, 1958. januárja óta az állam- és jogtudományok kandidátusa, 1969. januárja óta pedig az állam- és jogtudományok doktora. Ohtaté-nevelő és tudományos munkáját egyaránt igen magas színvonalon végzi. Annak ellenére, xiogy a Karon csak másodállásban dolgozik, mindennemű oktató-nevelő feladat ellátásában feltétlenül lehet rá számítani. Tudományos munkája elsősorban a jogelmélet területére esik, ismételten és magyás színvonalon foglalkozott azonban a pblgari jog és a jogelmélet határkérdéseivel. Igen termékein? szakiró, aki»ek minden publikációja, különös figyelmet és elismerést vált ki. A hallgatóság körében általános szeretetnek és megbecsülésnek örvend. Ugyanez állítható a vele együtt dolgozó oktatókról is.
