Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1972-1973 (HU-ELTEL 1.a.50-54.)

1972.10.13. rendes - Határozatok, mellékletek

JAVASLAT Állami Dij adományozásira DR ARATÓ EITDRE, a Kcleteurópai Történeti Tanszék professzora a magyarországi nemzetiségi kérdés kutatásától indult ki tudományos pályája kezdetén, hogy egyre nagyobb területen és hosszabb időtartam vonatkozásában kutassa az immár szélesebb értelemben vett szomszédnépek, az oly sokszor közös sorsot viselő és vállaló kelet-európai népek történetét. Ily módon több mint két évtizedes tudományos munkája igen sokoldalú, amelyet öt nagyobb könyvén túlmenően több mint 150 kisebb-nagyobb, magyar és idegen nyelven, itthon és külföldön megjelent tanulmányai méltóan reprezentálnak. A nemzetiségi kérdés kutatásában kiindulása a szlovák törté­net vizsgálata volt. Az érdeklődés köre fokozatosan kibővült a magyarországi nemzetiségi kérdés kutatására általában, eleinte a XIX, század első felére irányulva, majd a század második felére, majd a XX. századra is kiterjedően. Mindezek a kutatások szükség­képpen elvezettek ahhoz, hogy részletesen és alaposan foglalkozzék a nemzeti kérdés elméleti problémáival és ezzel összefüggően a nyugati polgári társadalomtudományok különböző koncepcióinak bírá­latával . A kutatások tovább vezették a magyar nemzeti ideológia és a magyar nacionalizmus történetének tanulmányozásához. Itt egyik fontos kutatási területe a nemzet fogalom történeti fejlődése a XVIII. század elejétől kezdve napjainkig. A másik a magyar nacio­nalizmus jellegzetes vonásainak bemutatása e két és fél évszázad­ban. Ezeken a területeken végzett kritikai munkásságának jelentő­sége messze túlnő a tudományos szférán és számottevően segiti az oly annyira fontos politikai jelentőségű ideológiai küzdelmet. A történelmi múlt nemzeti ellentéteinek kritikai vizsgálata mellett nagy figyelmet forditott a magyarok és a szomszéd népek együttélése során kialakult szoros összefűző kapcsolatokra, kü­lönösen a magyar-szlovák, a magyar-cseh, a magyar délszláv együtt­működésre a XIX-XX. században.

Next

/
Thumbnails
Contents