Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1972-1973 (HU-ELTEL 1.a.50-54.)

1972.09.19. tanévnyitó - Ádám György rektor székfoglaló beszéde

& pen a tanulóifjúság és a tanító testület spontán, önkéntes együtteséből alakultak ki. A tudománytörténet valóban számon tartja, hogy a középkortól kezdve szinte századunk küszöbéig az universitasnak egyenrangú alkotórésze, valódi gazdája volt a diákság: az egyetem "universitas magistrorum et scho­­larium" volt. Talán kuriózumnak hat, de jellemző, hogy egyes középkori egyetemeken tanáraikat a diákok szavazással válasz­tották. Mai törekvéseinknek tehát tradíciói vannak, méghozzá nézetünk szerint helyes hagyományai, és a tendencia is he­lyes: az egyetemi hallgatóság aktiv részt kiván az egyetem összes ügyeiből, különösen ami, a saját képzését és jólétét illeti. Meggyőződésem, hogy a korszerű egyetem sajátos komplex, integrativ célját csakis és egyedül a diákság te­vékeny részvételével tudja elérni. Hazánkban már felnőtt egy generáció azóta, hogy megszüntettük a volt uralkodó osztá­lyok műveltségi monopóliumát. Az egyetem termeit megtöltő mai ifjúság,.akiknek csaknem a fele eredetileg fizikai dol­gozók gyermeke - bátran állíthatjuk - fizikai és pszichikus intellektuális értelemben egyaránt fejlettebb, érettebb,mint a régi egyetem diáksága. Magam és tanártársaim az elmúlt ' évek tapasztalatai alapján meggyőződtünk arról, hogy felnőtt komoly nemzedékkel van dolgunk, és helyes rendelkezés volt a kari, valamint az egyetemi tanács hallgatói képviseletének biztosítása. Ez az új intézkedés növeli a fiatalság felelős­ségérzetét és komolyságát és - valljuk be - a tanári testü­letet is jobb munkára ösztönzi. Egyben javítja az Egyetem • bensőséges atmoszféráját, azt, hogy tanulóifjúságunk számárt a szó nemes értelmében alma mater-ré váljék.- 14 -

Next

/
Thumbnails
Contents