Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1972-1973 (HU-ELTEL 1.a.50-54.)

1972.10.24. - 1. Egyetemünk helyzete és az előttünk álló főbb feladatok

- 20 -de a hallgatóknak mégis látniok kell a táblára irt szavakat. Kénytelen nyelvészet helyett tudománytörténetet előadni, ahhoz nem kell tábla. Igaz, hogy a tábla is kicsiny és rossz, de ha világitás sincs, akkor végképp nem megy az oktatás.

Bevallja, a tanszéken kivül igyekezik eltölteni az idejét, mert ott egyrészt nem lát, másrészt fázik, mert délután 3 óra után már nincs fűtés, ez különösen a könyvtárost sújtja, akinek nyolc és fél óra hosszat bent kell lennie az Egyetemen. Mindez nem valami vigasztaló.

Ami a prémiumot illeti, az Egyetemre kerülése után 8-9 évvel kapott először prémiumot, ezt egészen természetesnek tartotta, még zúgolódni is elfelejtett, de a maga részéről bizony bosszút esküdött, hogy csak azért is tovább dolgozik és egyre jobb munkát végez. Huszonhét esztendeje tanitja a svéd nyelvet, tanitja ma is, kiácay hiába méltányolták azt úgy, hogy beirták a minősítésébe, hogy feleslegesen sok órát tart. Elegendő számára az az öröm, hogy munkája eredményeképpen egy skandinavisztikai tanszéki csoport alakult, annak professzora is az ő tanítványa volt, a beosztottak is majdnem mind tanítványai, ma is hozzá járnak és nála tanulnak. Nem bánja, ha nem adnak prémiumot, dolgozik tovább.

Nem volt megfelelő a szellem korábban a külföldi utazások tekintetében sem. Úgy fogadta az embert némely ügyintéző, mintha a saját zsebükből fizetnék ezeket az utazásokat. Ma már ebben a tekintetben a szellem jó.

A fegyelem terén igen nagy a javulás. A Bölcsészettudományi Kar jelenlegi dékánja minden levelet elolvas, válaszol rá, tájékoztat bennünket, hivat bennünket, felszólít bennünket, hogy ezt vagy azt tegyük,értékel, birál. Hogy mégis vannak hibák, ennek oka az, hogy nem jut mindenH a fülébe és igy nem tud intézkedni