Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1972-1973 (HU-ELTEL 1.a.50-54.)

1973.06.08. - 2. Jogi továbbképző intézet létesitése az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

18- 20 -Azért kerül közvetlenül a rektor alá a továbbképző intézet, mert az ide'vonatkozó tanácokozáson a testvérkarok megsértődtek egy helytelen hangú felszólalás miatt. így azután a rektor gondja, hogyan kiván szakfelügyeletet gyakorolni esetleg később öt-hat ilyen intézet felett, majd az Állam- és Jogtudományi Kai- dékánja révén teszi, ügyelőre kéri, hogy az utasitástervezetben foglalt elgondolást fogadja el az Egyetemi Tanács, mert ez a feltétele annak, hogy az intézet létrejöjjön.

Ami Samu Mihály professzor felvetését illeti, ma a kar jogászokat képez és ezeket megtanitja bizonyos államtudományi, tehát államigazgatási ismeretekre is. ^zt ebben az intézetben is meg lehet csinálni, tiz év múlva az Egyetem vezetői dönthetnek úgy is, hogy állam- és jogtudományi továbbképző intézet legyen, jelenleg azonban ilyen irányban a helyzet nem érett meg.

Kratochv.ill Ferenc# válaszában utal arra, hogy az íitasitástervezet 12. pontja alapján elő lehet imi, hogy milyen végzettséggel vehetők fel a hallgatók, ez a megfogalmazás valamelyest megköti az .intézet kezét, de elvben nem zárja ki a kivételezést. Kár lenne most a kivételekről szülni az utasításban.

iuátrai lászlo professzor hozzászólására azt válaszolja, hogy az utasitástervezet szövege nem zárja ki a más tá rcá Imái folyó továbbképzést. Ettől még az igazságügyminisztérium, az Élelmezésügyi minisztérium vago. bármely más tárca továbbképezheti a szakjogászait. Kiderül ez a 13. pontból is, amely úgy rendelkezik, hogy a különböző szervek felkérhetik az intézetet tanfolyamok szervezésére.

Felmerül a kérdés, hogy jogi végzettséggel nem rendeljező szakembereket lehet-e jogi továbbképzésben részesíteni. Minthogy a “képzés” szó az iskolarendszerű oktatásra le van foglalva, fogalmilag nincs kizárva, hogy egy technikusi munkakörben dolgozo ember jogi tovább