Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1972-1973 (HU-ELTEL 1.a.50-54.)

1973.06.08. - 2. Jogi továbbképző intézet létesitése az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

t£ megkülönböztetni, mert ez sémáiképp sem lehet egy egyetemi végzettséget pótlé diploma, nyilván nem is gondoltak erre. általánosan kell ezt végiggondolni, nehogy idővel bölcsészettudományi kari diploma nélkül is be lehessen iratkozni az egyetemen szervezett tanári továbbképző intézetbe. Javasolja, hogy ezt előre szerve­zetileg és fogalmilag el kell határolni. az intézet’1 elnevezésen ilyen általános, jogi vagy tanári továbbképző intézetet ért, mig a "központ“ elne­vezés egy kisebbkor! továbbképzés kerete, elnevezése lehetne. Nem láb abban problémát a kar hatásköre szempontjából, ha a rektor, illetőleg az Egyetemi Tanács döntene ilyen képzési formák kérdésében. Samu mihály nagyon melegen támogatja az utasításterve­zetet, amelynek már tizéves története van. a művelődés­­ügyi Minisztériumnak a felsőfokú oktatással kapcsolatos irányelvei megfogalmazták, hogy a szakember-továbbképzés az egyetemek feladata, azóta ez a gondolat mint valami­lyen búvópatak időnkint a felszínre tör. ürül, hogy most megvalósulás előtt áll a jogi továbbképző intézet. Csatlakozik Székely György dékán szavaihoz: valóban foglalkoznia kellene egyszer az Egyetemi Tanácsnak a továbbképzés általános problémáival a másik két kar sze .pontjából is. Nem ért egyet Mátrai László professzorral abban a te­kintetben, hogy az igazságügyminisztériumnak kellene gondoskodnia a jogászok továbbképzéséről, mert a jogá­szok számos olyan helyen dolgoznak, amely nem tartozik az igazságügyminisztérium felügyelete alá, már az ügyész­ség sem tartozik oda. A továbbképzés viszont csak össze­fogót tan folyhat, és csak egyetemi jellegű intézmény lehet. Ami az államtudományt illeti, korábban a kar széles kör­ben oktatott államtudományt,és adott államtudományi vég­-17-

Next

/
Thumbnails
Contents