Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1972-1973 (HU-ELTEL 1.a.50-54.)

1972.09.19. tanévnyitó - Ádám György rektor székfoglaló beszéde

előnyösöknek bizonyultak ugyan, Európában mégis az a nézet az uralkodó, bogy a mienkhez hasonló "középméretű” egyetem az optimális, mely körülbelül 100-120 főnyi professzori karral, illetve tanszékkel rendelkezik, három-négy fakultást foglal magába és öesz-egyetemi viszonylatban maximum körülbelül hatezer nappali szakos hallgatót oktat. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a mi Egyetemünk mindeddig többé-kevésbé ehhez az optimális európai modellhez hasonlit. A karok nagy mérete, a három karon belüli tanszékek nagy száma, különösen a bölcsészettudományi és természettudományi karokon, szükségessé teszi ugyan a tanszékeknél nagyobb integrativ egységek, tanszékcsoportok, illetve intézetek létrehozását, de ezek a közbülső szervezeti formák nem feltétlenül Jelentik a tanszék, mint alapvető oktatási és tudományos műhely szerepének és önállóságának csökkenését, sem pedig a fakultás egységes szervezetének csorbítását. Nyilvánvaló, hogy a tudományok rendszerezésének mai állása csak nagy dimenziókban tükröződhet az egyetem felépítésében, különös tekintettel arra, hogy új és új interdiszciplináris területek, határtudományok kialakulásával ez a rendszerezés 5-10 évenként változik. Mindenesetre törekednünk kell arra, hogy az egyes döntések, oktatási és tudományos problémákban szükséges elhatározások olyan testületekben történjenek, amelyek kompetensek a megfelelő kérdésekben. Ebből a szempontból is fontos az emlitett hármas lépcső: tanszék, tanszékcsoport, fakultás kiépítése.

Sok külföldi egyetemen látunk arra példát, hogy az egyetem nem több, mint az alkotó három, négy vagy öt kar egymás melletti, párhuzamos létezése. Véleményünk szerint ez már bizonyos válságnak a Jele, hiszen az universitasnak a múlthoz hasonlóan ma is integrációt, egyetemességet, szintézist kell megtestesítenie. Nyilvánvaló, hogy többnek kell lennie, mint az egymástól izolált fakultások összességének. A széttöredezett fakultások összegét képező egyetem esetében mindig megvan a veszély a leválásra, az egyes karoknak önálló