Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1971-1972 (HU-ELTEL 1.a.46-49.)

1971.09.14. tanévnyitó - Ünnepi megnyitó beszéd

- 20 -KXm

A Tanács, amikor erre a nagj kitüntetésre érdemesitett bennünket, i edvezően értékelte eredményeinket, s ez ünneplés hangulatba sehogyan sem illenék bele az értékelés felülvizsgálata. Munkásságunk őszinte latra vetésére az öregség hátralevő csendesebb - reméljük - évei alkalmasak. Annyit azonban talán elmondhatunk, hogy azt a tudást és e tudás fejlesztésének képességét, melyet az egyetemtől kaptunk, mindnyájan legalábbis igyekeztünk legjobb erőnkből a magyar nép és művelése, az emberiség és kultúrája javára gyümölcsöztetni. S ha egész eddigi pályánkon mindig hálás emlékezettel gondolunk vissza mestereinkre, kiknek tanítványaiul büszkén valljuk magunkat, s egyetemünkre, mely szakmai nevelésünk kereteit adta, ez az alkalom módot ad arra, hogy hálánknak kifejezést is adjunk, s mégegyszer megköszönjük az Egyetem Tanácsának, hogy elismerésével kéretlenül is megtisztelt, s ezzel alkalmat adott erre a hála- és hűségnyilatkozatra.

Nagy Károly rektor ezután a következő szavakkal zárta be a közgyűlést:

Megköszönöm a vas-, gyémánt és aranyoklevéllel kitüntetettek nevében elhangzott szép szavakat, amelyek felelősségérzetről és az élet sok nehézsége közötti olyan helytállásról tanúskodnak, hogy nagy tanulságul és ssép emberi például szolgálhatnak nemcsak hallgatóinknak, hanem minuannyiunknak.

Még egyszer erőt, jó egészséget kivánok Önöknek.

Az ünnepi közgyűlést bezárom.