Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1971-1972 (HU-ELTEL 1.a.46-49.)

1972.07.14. - Határozatok, mellékletek

rn^.-Lc is megjelentek, aligha folytatható az a gyakorlat, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteken kívül a többi szövetkezeti formákkal sem a jogi oktatásban sem a jogi tudományos munkával nem foglalkozunk.

Véleményem szerint az oktatásban ez a hiányosság a IX. félévben pótolható lenne. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti jog oktatása során a hallgatók alaposan megismerkedhetnek részben az általánosnak tekinthető szövetkezeti jogi szabályokkal, részben pedig egy konkrét szövetkezeti forma? a mezőgazdasági termelőszövetkezet egész jogi szabályozásával, ehhez az alapismerethez egy féléven keresztül oktatott tárgy keretében megismerkedhetnek a többi szövetkezetekre vonatkozó eltérő jogi szabályokkal is. Függetlenül attól, hogy jogrendszerünk mai tagozódását nézve az egyéb szövetkezetekre vonatkozó joganyag melyik jogágazathoz tartozik, - oktatási és nevelési szempontból egyaránt helyesnek azt tartanám, ha ezt a féléves anyagot is a Mezőgazdasági Jogi ta'nszók oktatná"a IX. félévben.

2./ Mint ismeretes Magyarországon olyan tudományos kutatóhely, 'Tiiol behatóbban és a társadalmi szükségletet többé-ke/ésbé kielégítő módon foglalkoznának a különféle szövetkezetek jogi problémáinak tudományos kutatásával - nincs.

Az Állam- és Jogtudományi Intézetben egy tudományos kutató foglalkozik ilyen témákkal, a Szövetkezeti 2utató Intézet jellegénél fogva .*pm# illetőleg csak minimális mértékben foglalkozik jogi tudományos munkával. Ténylegesen csak a Tudományegyetemek Állam- és Jogtudományi Sarainak mezőgazdasági jogi tanszékein, az oktató nevelő munka mellett végeznek az oktatók bizonyos tudományos kutatómunkát is, elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jog területén. Ugyancsak ilyen jelleggel kell me-^alxteni az agráregyetemek jogi oktatóinak tudományos munkáját is.

Mindez azt mutatja, hogy egyetlen olyan tudományos ku-