Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)

1970.03.06. - Határozatok, mellékletek

EÖTVÖS LORÁND TUDOMAirílüGYETEM B ÖL3 3.13 ZETTUDO MANYI KAR

JAVASLAT

egyetemi tanári és docensi cimek adományozására.

1./Címzetes egyetemi tanári cim adományozására javasoljuk Dr. Mezej- Lászlót, egyetemünk címzetes docensét, a IV. sz.

Magyar Iro'daTo'mtorténeti Tanszéken dolgozó akadémiai tudományos főmunkatársat, az irodalomtudományok doktorát.

Mezey László 1943-ban kezdte meghivott előadóként egyetemi oktatói működését, amelyet azóta megszakítás nélkül, 1964 óta c. docensként ma is folytat. Előadásai és szemináriumai az oklevél- és könyvpaleográfia, kézirattan és diplomatika körében mozognak. Mind oktatói, mint kutatói tevékenysége egészében az Írásbeliség intézménytörténetének valamint művelődéstörténeti vonatkozásainak széles körére terjed ki. 22 évre terjedő egyetemi oktatói tevékenysége során, amelyet kutatói munkássága és eredményei támogatták ás tartottak megfelelő^ színvonalon, különösen arra törekedett, bogy az előadandó tárgyak és témák friss eredményei segítségével elevenebb és ezért meggyőzőbb előadásban kerüljenek a hallgatók elé. Módszerében következetesen alkalmazta a társadalmi megalapozású vizsgálati szempontokat. A nálunk nagy hagyományokkal rendelkező paleográfiai, diplomatikai és kodikológiai módszereket alkotó marxista szemlélettel fejlesztette tovább és igy sikerült e stúdiumokat az egyszerű technikai vizsgálódásokból tágább társadalmi perspektívák /pl. az értelmiségtörténet/ irányába továbbvinni. Gondja volt arra is, hogy előadásainak legfontosabb mondanivalóit tudományos publikációkban, nem kis részben idegen nyelven is, maradandóvá tegye.

Ugyancsak oktatói tevékenységének határait tágította azzal, hogy ismételten és sikeresen adott elő - egyetemi előadásainak tárgyköréből - külföldi egyetemeken és konferenciákon. Ezirányu megnyilatkozásait megfelelő idegennyelvi ismeretei megkönnyítették. Ismertetett egyetemi oktatói tevékenysége során jelentős felsőoktatási tapasztalat birtokában, hallgatóival jó pedagógiai kapcsolatot teremt, érdeklődésüket felkelti és ébrentartja, az arra alkalmasokat publikálásra ösztönzi és munkáik megjelentetését nagy mértékben előmozdítja. A maga példájával is igyekezett az oktatói és tudományos tevékenység összhangját hallgatóiban, életpályájukra vonatkozó elképzeléseikben kialakítani. Mivel hallgatói levéltáraink és tudományos könyvtáraink dolgozói lesznek, állandó törekvése, hogy a majd rájuk bízandó forrásanyaggal való megismerkedéshez a szükséges biztonságot és az anyaggal való aktiv foglalkozás képességét megszerezzék. Oktatói működésének az előbb vázolt sajátosságaiból szinte természetesen következett, hogy két évtized előadásai mintegy összegeződnek "Deákság és Európa" cimü, megjelenés előtt álló könyvében, amely már 1968-ban a tudományok doktora fokozathoz juttatta.

Tudományos és oktatói tevékenységén kívül jelentős tudományszervezői munkássága. 1954-től tagja, 1957-től titkára a MTA Könyv- és Irástörténeti Munkabizottságának, résztvesz a Colloque Permanent des paleographes tevékenységében, tájjá a Regesta Pontificum Romanorum munkaközösségiek, továbbá a Konstanser Arbeitsgemeinschaft für Mediävistik-nek.

1