Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)
1970.01.19. - Határozatok, mellékletek
Józsof Attila nemcsak a és a boglyáért is, c'-bol nyolc órai munkáért emeli f ,l szavát, liánom látszik, hogy a parasztság sorsa szivügye. a portáért Az 1930-as övökben Ady, Józsof Attila, Madách, kedik foként. Babits és Tóth Árpád tevékeny-Magyarország a hárommillió koldus országából ismét többmilliós koldus országáválvál a Horthy rémuralom miatt. A zsellérek, akiknek nőm volt földjük, földönfutók lettek. Móricz bebizonyítja a Sárarany c. regényében, hogy a sár között van arany is. A második világháború éveiben a földeken csak termőitek s nem trágyáztak. A rágyázással kapcsolatban egyébként mg kell omlitoni, hogy a háborús évek miatt a lődllomány erősen lecsökkent. Jz a nyg táplálkozásnak volt betudható, így a föld a legértékesebb tápanyagát, az istállótrágyát nem kapta meg. A zsirosparasztság'vékony rétegét kulákságnak nevezzük. Népiesek köze tartozott: Zilahy és Erdős Honé. A parasztság nagy erő, pedig még csak esznek, esznek non beszélnek, esznek, de már gondolkodnak - mondja József Attila, A szegényparasztokat már a vezetésből, a paraszt legfc Rákóczi szabadságharc idején is'kirekesztették a ljebb a brigadérosságig vihette. Kiss János felismeri, hogy nem tud'enni, mert a szegényeknek még hasa sincs nemhogy -yonra, ami mindent bevesz.
