Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)
1970.01.19. - Határozatok, mellékletek
- 5 -Csokonai nagy elbeszélő költeménye a Csongor ás Tünde, Csokonai egy hetes késéssel tér vissza Debrecenbe. Itt szeretnék kitérni saját vélcnényeuro: őzért a késésért kizárták a kollégiumról. Tankönyveink ezért a kollégium elmaradott feudális légkörét bírálják, pedig na is úgy szól az iskolai rendtartás, hogy 36 óra igazolatlan hiányzás azonnali kizárással jár együtt! Materialista gondolatok is találhatók verseiben. Non hisza a túlvilágban: ... a szomszéd pár eltonet”. Az anyag nognáradásának gondolata! Ekkor negjolenik a jóság szellono és negfie.talitjn'a vén Dorottyát, gyönyörű ifjúvá serdül, és boldog lösz a karnevál herceggel. Megírja Tenpeföi főszereplésével saját hiábavaló próbálkozásait. És ha a föld dübörög - nert ez tény - hát a költőnek szólni kell. Csokonai az 1025-27-es kassai országgyűlésen mecénást keres. A feudalizmust bírálja, a Balaton partján, s á övé, mert nincs pénze. azt a feudalizmust, amelyben az egyik'ember mulatozik másik éhezik. S az a lány, akit szeret, non lehet az A magányossághoz című vers alapgondolata tekintetében egyetért a szabadság jelszavával, melyet Szerb Antal fogalmazott meg: Vissza a természethez! Amilyen széles fázison pengette húrjait, olyan szektánsan is dalolt. Csokonai már a magyar föld néheben piheni zavaros idejének fáradalmait. Az özvegy Karnyomé és a Vén kurofiak c. affaktálós venkisasszonykáit a gúny és ros szánalomra méltó helyzetekbe. sziwzüvoiben a mulatozó, tivornyázó, irónia segédeszközeivel állítja huno-Mikor a franciák az Encyklopédiát szerkesztették, orönittas mámorban hirdették az esz erejét,•akkor nálunk a feudalizmus sötétsége és elmaradottsága uralkodott Mária ^erériával karöltbe. Csokonai Csapó Etelka kezét az osztálykorlátok miatt non tudja megkapni. Csokonai első nagy müvében, a Zalán futásában a nemesi nemzet ébresztését tűzte ki colul. Csokonai idejében az emberek magyar ruhában jártak, az utakon minden elképzelhető dolgot megcsináltak, ha tudták róla azt, hogy magyar, A magyarságot túlzás' ba vitték.‘Kívül magyarok voltak, belül azonban a romlott feudális légkör uralkodott. Dorottya egy vén kisasszony volt; aki nem tudott férjhez menni, pedig neki igazán mindegy volna, hogy ki az. Szegény Zsuzsi a táborozáskor c. verset egy huszárkapitány meg is zenésitotte. A Tenpefoi másik ssroplője Kutyaházi,aki Olaszorszé ;ból jön vissza.
