Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)

1970.01.19. - Határozatok, mellékletek

Tisztelt Olvasó/

Az 1966-08-c.s években az ELTS Állam- és Jogtudományi Karára fölvételüket kérő jelöltök folkószültségéről és a jelöltök számára is ismeretlen, tudat alatti "humorérzékükről'*' kivánunk némi izolitőt nyújtani ebben a gyűjteményben.

Tisztában vagyunk azzal, hogy munkánk nem teljesen fogja át lehetőségeinket, igy számos megörökítésre méltő jolö'lti megállapítás hiányzik, Mentségül szolgáljon részünkről az a tény, hogy több napi javító munka után immunissá váltunk és egyre kevésbé voltunk képesek derülni avagy éppen megdöbbenni a gyűjteményben található megállapításokkal megtűzdelt rémregényeken.

A szerkesztés munkájáról csak annyit, hogy az egyes mondatokat vagy dolgozatrészekot az írásbeli dolgozatokból mindennemű változtatás nélkül emeltük ki. Ezek a megállapítások a dolgozat szerves részeként sem érthetőbbek.

Tisztelt Olvasó! Gondoljon olvasás közben arra, hogy miként az Ön szórakoztatására vagy a megdöbbenésből való felocsudása után ok kutató elmélkedésre nyújt kiváló alkalmat o nü, úgy nekünk is "bearanyozta" napjainkat azzal a kiegészítő megjegyzéssel, hogy mi még "értékeltük" is.

3_L_ö_S_2_0

Egy ilyen sajátos munka, sajátos előszót kivan, igy helyesebbnek láttuk, ha megírására egyik felvételizőnket kérjük fel. Nevezett felvételiző Írásbeli dolgozatában nem kisebb :zemélyekre, mint a felvilágosodás francia alakjaira hivatkozva igy foglalta össze ezen rendhagyó mü rendhagyó előszavát:

"Neveléselméleti kérdésekkel is foglalkoznak a francia felvilágosodás alakjai. Például határozottan jónak tartják, ha az elméleti tudás párosul"egy szakma kitanulásával".

?????????????

Azonban

idézzük

zamatos

is."

kétáégboes

II . o’--!

« • • CI.V.X

gyümölcsét

ésre nincs ok, megnyugtatásul ismét egy felvételizőnket elültet egy szép fát, nem biztos, hogy élvezni tudja annak . Mégis elülteti! Mert beérik az valamikor. így vagyunk ni

Ha netán e mü elolvasása után valaki még mindig nem értené meg a felvételizők irodalom és történelem tudás tárgyában vallott nézeteit, az önmagában keresse a hibát, mert felvételizőinket - mint egyikük meg is fogalmazza - megnyugtatja az a tudat, hogy nemcsak őket, do a maga korában Csonokait: "A szemellenzős, örök sötétségben élő professzorok sohasem értették meg az egyszerű nép fiai között igen népszerű diákot".

X X X X