Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)
1970.01.19. - 1. A tudományos munka helyzete és lehetőségei az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
- 52 kai kapcsolatosak, vagy ahol ellenvélemény merült fel. Először a tisztázandó dolgok. Ami a kollektiv munka tudományos minősitését illeti, be kell vallanom, én nem vettem elő a rendeletet, amely erre vonatkozik, viszont a véleményeket kértük be és a vélemények alapján, amelyek a társadalomtudományok területéről érkeztek, irtuk azt, hogy a kollektiv munka tudományos minősítése terén nem megfelelő a helyzet és ezért jelentettem be olyan üdvrivalgva azt, hogy az uj rendelet ezt lehetővé teszi. Módosítani kell ezt a passzust megfelelő módon, hozzá lehet tenni azonban azt, hogy még a vélemények bizonyos összehangolását kell elérni. A másik dolog a testületi jelentkehés kérdése akár a könyvkiadásban, akár más vonatkozásban, amit Tolnai elvtárs zászló-kérdésnek nevezett. Ezt a zászlót sokfelé lehet kitűzni. Lehet belföldön és külföldön is. Belső vonatkozásban többször is felmerült ez a kérdés és azt hiszem, helyes az, ha a tudományos vitáktól kezdve a folyóiratokig, évkönyvekig, könyvekig rendszeresen, folyamatosan, sorozatosan jelentetünk meg tanulmányokat, tudományos dolgozatokat az egyetem égisze alatt. Nem azért, mert az egyetemi oktatók ezentúl nem fognak más kiadványokban szerepelni vagy más tudományos ülésszakon és kongreszszuoon résztvenni, hanem egyszerűen azért, mert ha van az egyetemnek valami speciális mondandója, azt mondja úgy is, mint egyetem. Én teljesen egyetértek Pölöskei elvtárssal abban, hogy túl általánosan fogalmaztam meg az intézetek és egyetemi tanszékek közti viszony kérdését. Lehet, hogy ez a fogalmazás tényleg nem jó igy, de tudok arról, mágy másképpen fogják fel az irodalomtörténet bizonyos kérdéseit az egyetemen és másképpen az Irodalomtudományi Intézetben. Gondolom, a nyelvtudományban is vannak ilyen ellentétek a kérdésekben. Lehetne folytatni a történet, kultúra és más területeken is. Tehát ahol testületileg érdemes jelentkezni, ott valami mást, különlegeset, sajátosat kell mondani és mi így értelmeztük ezt a jelentkezést. Ettől függetlenül felmerül az is, ami külföldön eléggé általános szokás, hogy másutt megjelent cikkek alá nemcsak a nevet szokták odaimi, hanem azt is, hogy ilyen vagy olyan egyetemről. Én a magam részéről úgy gondolom, ennek van valami jelentősége nem a reklám szempontjából, hanem a műhely szempontjából. Itt műhely-kérdésről van szó. Ezt a kérdést abból a szempontból is fel kell vetni, hogy mi az az akadály, ami az egyetem tudományos munkájának fejlesztése útjában áll és úgy láttuk, többek között egyik ilyen akadály az, hogy a tudományos intézetek mind erkölcsi, mind anyagi megbecsülés szempontjából jobban állnak, mint az egyetemek. Ebből személyi ellentétek adódhattak egyes oktatók és kutatók között, kialakult esetleg olyan fajta atmoszféra az egyetemek és kutatóintézetek között, melyben lehettek ellentétek, de hogy sxirlódás, rossz hangulat, hogy az Írók kifejezésével éljek: rossz közérzet alakult volna ki, ennek ellentmondók, Erre azért tartom szükségesnek kitérni, mert úgy érzem, a ttod ománypo üti kai alapelvek és az egyetemi tudományos munka elősegitése szempontjából lényeges kérdésről van szó. Van néhány olyan kérdés, ahol vita van. Ilyen az egyetemek és tudományos intézetek közti személycsere kérdése. Szeretném ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy nem ez állt előtérben az egész előterjesztésben, hanem az, hogy 15-20 #-kal emeljük az egyetemi oktatók létszámát pontosan ebből az elgondolásból kiindulva. Természetesen stabilizálni kell az egyetemi tudományos kutatást, biztosítani kell a tudományos munkát és ezzel együtt azt is, hogy tapasztalt oktatók legyenek azok, akik a tudományos témák-
