Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)
1969.11.17. - 1. Az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat tervezete
első esetben" szavak írandók, A 6. sorban "föltétlenül" helyett "lehetőleg" írandó. Sz.44. /XJ.old./.Az 1-2. sorban a "dékáni elbírálás következtében" szavak törlendők. Mert zavarják a megértést. Behkő Loránd kéri az hogy 1. / az utasítás alapszövegét ne vitassa, mert az rendelet; 2. / ha a javasolt szöveg félreérthető vagy hiányos, ezt élesen mondják meg; 3*/ necsak azt mondjak meg, mit tartanak helytelennek, hanem azt is, hogy mit jónak; 4./ vegyék tekintetbe, hogy itt egységes rendszerről van szó, amelynek egyes elemei összefüggnek, tehát a tervezet egyes pontjait nem lehet külön nézni, hanem csak más pontokkal való összefüggésükben. t A kérdések során; Polinszky Károly egyetért azzal, hogy a miniszteri rendeletén ne történjék módosítás és hogy a három karra ^áaatkozó szabályzat lényegében egyetemi keretszabályzat legyen. Kérdezi, hogy eíek után a karok még külön részletutasitást fognak e kiadni, amelyet az M) jóváhagy? Behkő Loránd elképzelése az, hogy ha a karok még tovább akarják részletezni és szabályzatban akarják rögziteni eljárásmódjukat, ezt tegyék meg kari viszonylatban, de nem az egyetemi szabályzattal ellentétben. A karokra tehát az egyetemi szabályozás kötelezőjde tfovább finomíthatják, és szabályozásukat az ED, illetve a rektor hagyja jóvá* Tálasi István az üt. 26. pontjának 2-5. sorával kapcsolatban azt a véleményét fejezi ki, hogy ha valakinek megvan az abszolutóriuma bármikor tehessen államvizsgát, ha az abban az időben hatályos vizsgafeltételeknek és követelményeknek megfelel; a hároméves korlátozás felesleges. I ^ \ Az üt, 29. pontjának második bekezdését nem helyesli, s kérdezi, hogy ha a szakdolgozat kiváló munka, miért ne lehetne beszámítani az államvizsga átlageredményébe? Véleménye szerint az üt, 30. pontja kissé körülményessé teszi az eljárást. Kiég lenne, ha a tanszékvezető és a dékán intézkedik. Névai László a Sz. 7. póntja 1-4. sorának indoka után érdeklődik. Ugyanez a pont engedélyhez köti a szemináriumra vagy gyakorlatra való beiratkozást és kimondja, hogy a hallgató gyakorlati jegyet csak a tanszékvezető engedélyével kaphat. Kérdezi, hogy ha szemináriumra, illetve gyakorlatra csak az azt vezető engedélyével járhat a hallgató, mi indokolja , hogy jegyet csak dékáni engedéllyel kaphasson*
