Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)

1969.12.11. - Határozatok, mellékletek

12 -nyakkal felfokozott, törtvonalú elrendezés az épület rendszerét - amellett, hogy a belső közlekedés szempontjából, valamint a külső nézőpontokból a tájékozódást alig teszi lehetővé ** az arányos és szakaszolható területfelhasználás vonatkozásában teljesen megmerevíti.

Ilyen értelemben a tanulmányterv nem elégíti ki pl* a tervezési programban rögzített azt a követelményt, hogy egy-egy szakosztály önállóan is megépíthető legyen, mert egyes tanszékek helyiségei az épület csuklóin illetve természetes csomópontjain nem egy esetben túlnyúlnak. Ugyanis az alaprajzi elrendezés szerint, a csomópontok közé iktatott, azonos hosszúságú épületszakaszok nem funkcionális egységek, a szakaszokon belül telepített egyes tanszékek néhol vagy átlépik vagy el sem érik e szakaszok határát*

Egy másik lényeges probléma, a köralaprajzu épületekben elhelyezett nagy előadótermek elhelyezési diszpozíciója, döntően a fő közlekedési rendszerhez való kedvezőtlen kapcsolata. E megoldás legvitatottabb kérdései; a földszinti széles folyosókkal való közvetlen összeköttetés hiánya /az előadók és a demonstrációs anyag utjának bonyolult vezetése/, az előadótermi tömbök egymás közötti, hosszan elnyújtott folyosókra fűzött földalatti kapcsolata és nem utolsó sorban a szétszórtságból és a megoldatlan közlekedési rendszerből eredő együttes hátrány, amely lehetetlenné teszi az egyetemi közösségi diákélet kereteit biztositó, központos tércsoport kialakítását*

Hátránya még a tanulmánytervnek, hogy az egyes szakosztályok bővítésének lehetősége minimális. Vitatható ezen kivül, hogy a