Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)

1969.09.19. - Határozatok, mellékletek

P.fVgj LO:.uJ?D f ODOM, hí fád'.:.

2736/1903.

Az Egyetemi Tanács minden tagjának, Budapest-.z állam- és Jogtudományi Kar Tanácsa l}5y. szeptember 16-án tartott ülésén agy^angulag javaslatot tett arra, hogy Pgyetamünk dr.Urho Sálévá Kekkonent. a Pinn Köztársaság elnökét a népek közötti egyetértés, a barátság és a "békés egymás mellett élés tér én« kirejtett nagy jelentő ségü. tevékenységéért avassa diszdektórává.

Dr.Urho Kaleva tett Pielavesi mellett autodiaakt“ 1

W C n.

sas parasztok, akii

onen 1900. szeptember 5*-án szüle - egy távoli tanyán. Szülei ambiciózus

körülményeik ellesse gén:

náre is taníttatják gyermekeiket, ürao Kekkonen 1319-ban

érettségizett5

majd a ke Isinki

kát folytatott, miközben munkájával

ta*.....

it.

kgyetemaa jogi tanulmány0- iztositotta létfenntartását. 1926-ban kitüntetéssel fejezi be jogi tanulmányában után jána:

közszolgálatba lépve is folytatja a tanulást és 1928- tadomáigos fokozatot szerez. iTámetországi tanulmányút

133S~ban a jogi tudományok uoktora lesz. Disszertációtárgya a vidéli önkormányzatok.•kzt megelőzően rendelet tára jelenik

me;

választójogról.

.ü&idücia Párt lm vta a figy eÍme t,

A jobboldal előretörése

1336-ban az Agrárszövetség képviselőjeként bekerül a Parlamentbe ás még ebben az évben igazságügymrnisztex less. 1333-ban belügyminiszterként koz intézkedéseket a fasiszta "mafias Párt ellen, A fasizmus veszélyére már 1934-ber. feliemokrácia önvédelme;; c. munkájában, után visszavonul a közélettől. A világháború alatt lapot indít és álnéven írja cikkeit, Azekben előrevetíti a háború várható kimenetelét és a háború utáni kibontakozás lehetőségeit. A szovjet-finn együttműködés mellett száll szerül.

3ikra. A háború vége felé svéd emigrációba kény-1944-ban igazságügymini..,ztérként t&jja lesz a háború utáni első kormánynak. Hint Prasikivi miniszterelnök első számú munkatársának és bizalrc mának, döntő része van a •\Paasikívi-Kekkoneíi vonal'“ néven ismert politika megvalósításában, amelynek lényege a szovjet-finn békés együttműködés, a finn semlegesség fenntartásával. Ke kiróna n több kötetet kitevő cikk- és beszéd-tömegével bizonyította e politika létjo-r gosultságát. Az 1948-ban megkötött és azóta megújított szovjet-finn kölcsönös segélynyújtási, 0gyüttmüködési és meg noja támadási szerződés ennek a munkál kod ás no. k a gyümölcse. A belső állami politikában a demokratizálás, az elmaradott körzetek fellendítése, urbanizáció és a társadalmi szolgáltatások állandó növelése a fő célkitűzése, .-zeket a célokat 1950-től 1956-ig mint miniszterelnök ig'_ ckezett megvalósítani követkazetes 0olitikával.