Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)
1969.11.28. - 1. Eötvös Loránd Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata tervezetének megvitatása
11 -/László/ Kirschner Béla elmondja, hogy a PB a KISZ vagy a hallgatói Közösségek képviselőinek számát valamilyen arányban kívánta megállapítani. Megfontolásra ajánlja, hogy legalább 15 legfeljebb 2o főnyi képviseletet biztosítsanak számukra. 17.§. Kátai Imre elmondja, hogy a TTK javaslata az volt, hogy a társadalmi' szervek az ET-ben necsak egyetemi,hanem kari szinten is képviseltessék magukat, s ebben elsősorban a kari párttitkárokra gondoltak. A kormányrendeletben nincs konkrété meghatározva a társadalmi szervek képviselete, hanem csak annyi van, hogy minden testületben biztosítani kell a társadalmi szervek képviseletét. Kahulits László nem hiszi, hogy feltétlenül akkor tekintélyes egy ilyen testület, ha benne a professzorok aránya az 5o %-ot meghaladja, s fel kell vetni, hogy vájjon az EÉ/TE-n olyan óriási különbség van-e például minden egyes professzor és docens között. Azt inkább el lehet képzelni, hogy a professzorok és docensek együttes százalékos aránya legyen 51 vagy akár 6o-65 %• Némyelik egyetemen az ET-t nem is lehetne összeállítani a professzorok legalább 51 %.-os arányának megkötése mellett, A MM törekvése az volt - és a párt és a kormány határozata is lényegében ezt célozta -, hogy az ET összetétele a korábbinál jobban közelítsen az egyetem társadalmi összetételéhez. Nem hiszi, ho^y elvi indokok alapján kellene ragaszkodni a professzorok legalább 51 %-os arányához. Ami a társadalmi szervek képviselőit illeti, Kahulits László felveti, hogy vájjon csak a párttitkárok képviselik-e az ET-ben a pártot, vagy pedig az ET minden olyan tagja, aki párttag? A pártot ugyanis ezek is képviselik, akár választás, akár tisztségük alapján tagok. Nem féltené az ET összetételét azért, hogy nem feltétlenül tagja ennek a testületnek tisztsége alapján a kari párttitkár stb. Káderpolitika és választás kérdése, hogy amennyiben a kar vagy az Egyetem úgy látja, hogy kívánatos ezeknek a titkároknak a szóbanlévő testületekben való részvétele, ezeket megválasszák. Nem hiszi, hogy az egyetemi pártszervezetnek az lenne a megítélése, hogy a pártnak nincs erre megfelelő tekintélye, s ez nem biztosítható ilyen politikai mechanizmus útján, hanem az említett megoldásra van szükség, mert ezt valamiképpen adminisztratív úton kell biztosítani. Ennél helyesebb a szabályzatban fgl< megoldás -Kirschner Béla szerint itt valami félreértés van. Nem arról van szó, hogy az egyetemi pártvezetőség a párt tekintélyét félti, vagy olyan helyzet alakult volna ki, hogy a következő időszakban nagyon jelentős problémákról lehetne szó. Annak, hogy az alapszervi párttitkárok a kari tanács tagdai, a párt VN szerint az az indoka, hogy minden tanszékvezeto^tag, az alapszervi párttitkárok területe ennél sokkal szélesebb, minthogy számos olyan kérdésről van szó, amelyben a közvetlen tapasztalatszerzés során sokkal nagyobb lehetőséget lehetne rajtuk keresztül biztosítani. Nem arról van szó, hogy a pártvezetés a politikai mechanizmussal kapcsolatban bizonyos problémáktól fél, hanem azt akarja biztosítani,
