Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)
1970.06.19. - Határozatok, mellékletek
. - lo -Egyetem Áll' ii— JL'J — 1968. eleje ul' as Egyetem Áll. ii- és p-ártv széteső számos alkalommal mögt .r^yalta ezt a témát, 5c megfelelő hat ár o z at okát hozott. Jo 1 v at 5c dnkbc u először a kádmunka néhány tapasztalat ár 01 £zó-lmii:, majd a teendőket vázoljuk. : Figycinbe vettük az elmúlt óv vé0én megjelent tudománypolitikai irányelveket- is, illetve ezek összefüggését a kinevezés ékkel, illetve az előléptetésekkel. Az utóbbi években általánossá vélt az az állami- és pártdokunentunokb:.n rögzített álláspont, hogy az oktatói kinevezéseket ős előléptetéseket esek az Sgyeten politikai, ideológiai, oktatási és tudományos munkájával szerves egye ég: ben eZonl51betj.uk, Ez az álláspont tükröződik a káderfejlesztési tervek kidolgozásában, az clnult évek káderpolitikái feladatainak jelentős .sikereiben, pontosabban a.z új kincvezésekben, és előléptetésekben. De az;cnlit^tt határozatok több problémára is felhívták a fi ;y cinét, így a kád orf e j löszt és i tervek formális ellenőrzésére, az elvileg elfogadott hároas követelmény gyakorlati keresztülvitelében jele tkoző egyes hibákra is. A karokon szerzett tapasztalataink összességükben alátámasztják az cnlitctt határozatok, állásioglalácok boly ességét. Itt azonban mindjéért meg kell jegyeznünk, hogy a húron karon a vélemények különösképpen a káderfejlesztési tervek gyakorlati végrehajtásával kapcsolatosán az alapvető egyezések mellett jelenj tős különös ég ok t is tartalmaznak, A Jogi karon., pl. a hármas követelmény—rendszer töretlen érv5nyosülósé• '.ok c.g^ik mutatóját az; elmúlt hár n év 8 professzori ős 5 docensi kinevezésében látják, JeVoZotoson: úgy értékelik, hogy azok az e; műteni docensek, akik hosszú oktatási tapasztalattal rendelkeznek, kiemelkedő oktatói ős nevelői munkát végeznek, abban az esetben is gyötörni tanári kinevezést kaphatnak, ha nincs akadémiai doktori fokozatuk, A fenti elv;szerinti kinevezés a kar oktatóinak helyeslésével találkozott, A formészettudományi és részben a Bölcsészettudományi Karon ugyan: kkor többen sorol ic-zik, hogy a docensi és professzori előléptetéseknél szinte ázárólag a kandidátusi, illutvo a doktori fokozatot veszik fi’,ju elembe. Ez az előléptetésüknél, kinevezéseknél tapasztalható;fokezatközpontusá ; pedi,. sok esetben a politik .i nevelő munka, az c etomi társadalmi tevékenység lebecsülésére vezot, s a Természettudományi Karon máris azzal a veszéllyel fenyeget, hogy e. politikai névélőmunka és az egyetemi társadalmi tevékenység, sokrétű feladatkörét jórészt a párttagok végzik. Az oktatók egy másik része ugyanakkor egyre inkább csak tudományos munkával foglalkozik, ,z oktató-munka elvégzése mellett. Ezt a tendenciát több czenpontból is káromnak tartjuk. Eemcsalc azért, mert az oktatók gy r -szc elhanyagolja o, politikái munkát, s mindez az oktatók 1 y másik részének villáira nehezedik, hanem azért is, ::u.rt a helyzet a gyakorlatban az oktató, nevelő ós tudomás; os munka egységének f elbomlás át or^dnényezheti.
