Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1969-1970 (HU-ELTEL 1.a.36-40.)
1970.03.27. - Határozatok, mellékletek
jx hüvelődöSUgyi möziöny ±970. február }~± szamaban az uU'iE üegi inagyar Irodalomtörténeti üaaazéaere me&nii;áetetx docensi aliasra egy paiyazat eraezett: Gyenie Yiimos e&yetemi adjunktusé. Gyenis Yixmos ly26-ban született boiubo var on. mdedapja a komlóvideai laüyavalxwiatual vort munKas, 1950-ben ‘bekövetkezett halaidig. Gimnáziumi tanulmányait úgy tudta csak elvegezni, hogy közben fizikai rnunaat is végzett, 194^-ben érettségizett es még abban az évben beiratkozott a pécsi egyetem bölcsészeti aarara. Itt elkezdett tanulmányait karunkon folytatta, s 1950-beu magyar-francia számos tanari diplomat szerzett* az egyetem elvégzésé után /1950-1953-iß/ a felsőoktatási minisztériumban Előadó, majd főelőadó, végül mint-csoportvezető dolgozott* miniszteriumi munkajavai párhuzamosán szemináriumokat vezetett karúmon a reöi magyar irodaxomból, valamint a felvilágosodás es reformkor irodaxmaból. 1953 őszén telje3 állással, tanársegédi Kinevezést aapott aarunken, a Kégi kagyar Irodalomtörténeti lanszekre. Ide Kerülésével nappali, esti, illetőleg levelező nallgatókat egyaránt ektatott és oatat, az egesz regi magyar irodalomból, tudományos Kutató munmaju térén a -a.YxI-k.Yxix* szazam irooaxomra. specializálta wagat. tar más kerdeseaael-is foglalkozott, főterüiete a jOßll« századi magyar prózairodalom Kérdésé, legfontosabb munKai a felvilágosodás korát közvetlenül megelőző korszakra iramyuiaaa. tánuxmanyai jelentek meg ipáczai Csere Jánosról. Bethlen kirí ősről. -uakóozi ferenoröi. dikes'nelemenről, bod réterrőlt hermany^ ^qnes Józsefről. iübliKacióinak egy "részében a francia irodalommal iogialKOzott, es nem égj- a magyar irodalomnak a franciával való Kapcsolatéi vox. kddi^ 44 tanulmánya, cikke látott napvilágot, magyarul, népétül, franciául es eg> sajtó alatt van oroszul. tiz esztendős belföldi és külföldi kutató munKavai elkészült Gyenis kandidátusi disszertációja, Hermanni Dienes Józsefről, iminaája az első marxista monográfia a Bessenyeit megelőző félévszazad magyar irodalmának köréből, nagytérjedelmü müve uemcsaK arckópmoaografia, ennek az időszaknak Kulcsjelentőségű - jelentősege szerint nem is olyan régen felfedezett - Írójáról, aanem nagy művelődés- es iskőiatörteneti anyagot is feltár. folyó óv februárjában megvédett dxsszertadója mellett csaknem teljesen sajtókesz hermányi Dienes irasamak kritiaai kiadasa, ami a kégi magyar Prózai Bmiekek c.sor*zatban fog megjeieanx. Előadói javaslat Gyenis Vilmos jexentős tudománysa wunaassagc. mellett az oatatő és nevelő munaaban is Komoly erednenyeaet ért el. nappali, valamint levelező hallgatómnál tartott előadásai es szednnrium-i mexxctt mlönönen öitcxtatju. sz«-K»zeninaxi\iu*ai, ojxeiyeaet speciális kutatási te* ruietanfck anyagából rendszeresen tart. 1948 óta párttag, Bgesz korán - elsősorban szuieinea hatasara - mar 6imnazista korában közelkerült a MUnxasmozsákomhoz, felszabadulás után a legkülönbözőbb tömegszervezeti es partmaumat veszett /ndDIoZ, lulijiiüZ, jJxöZ stb./. Jelenleg az Xxodaiomtörtaneti ‘lanszemea part csoportjánál bizalmija. Az előadottam wx.-pjan j-v-slom Gyenis Vilmos adjunatus docenssé történő ainevezeset. Budapest, 1970. március >. Toln-i Gábor s.k. tv. egyetemi tanár a s zakói zott su.>- előadója 491
