Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1968-1969 (HU-ELTEL 1.a.32-35.)

1969.05.16. - 2. Előterjesztés P. Kovács Ferencné Wittmann Gizella kitüntetéses doktorrá avatására - 3. A bölcsészettudományi és természettudományi karok tantervi javaslatai

hallgatók terhelésének mérőeszközéül az egyetemi foglalkozások óraszámai vannak felhasználva, s Kádár Miklós ezzel nem tud egyetérteni. Az az egyetemi foglalkozások metodikájának függvénye, hogy vájjon az óraszámok a hallgatók terhelését jelentik-e, vagy pedig a követelményrendszer terheinek csökkentését. Ha a foglalkozások célirányosak, ezek a hallgatók tantervszerü teljesítési kötelezettségeinek könnyítéseit jelentik: minél többet foglalkozunk velük, annál könnyebb megfelelniük a követelményeknek. Javaslatszerü következtetés:az előterjesztés elejére kellene függeszteni egy olyan instruktiv hatást célzó deklarációt, amely eligazít az egyetemi foglalkozások metodikáját illetően.

Fel kell állítani az oktatóval szemben egy olyan követkető követelményrendszert, amely eligazítja őt abban, hogy a hallgatót a megállapított követelményeknek való megfelelésre milyen eszközökkel segiti vagy szorítja* Kádár Miklós hiányolja tehát, hogy ebben a reform lényegét tartalmazó előterjesztésben erről semmiféle kézzelfogható anyag nincs, Hem pontokba foglalt metoditaki kitanitásról van szó, hanem arról az igényről, hogy legyen ennek az okmánynak egy olyan feje? amely az egyetemi oktatás követelményeinek megfelelő hallgatok számára az oktatás metodikájára vonatkozó lényeges elveket tartalmazza. Alapelvként felállítani, hogy minél többet van a hallgató az egyetemen elfoglalva, annál nagyobb a terhe, ez az egyetemi oktatás céljával és tartalmával is homlokegyenest ellentétben van. Az egyetemen lét nem a hallgató terhét kell hogy jelentse, hanem a hallgató követelményteljesitési készségének növelésére kell hogy szolgáljon.

1958-ban a Jogi £ar oktatási reformja során bevezetésre került, hogy a szigorlatot egy témacsoportból egyszerre kellett letenni, s ez nem vált be, ezt meg kellett szüntetni. Az ilyen ugyanis óhatatlanul az igények leszállításához vezet. Kádár Miklós megfontolásra .ajánlja ezt a kérdést: valamiféle közbenső megoldást kell keresni*

Szabó Kálmán az előterjesztés 9-lo. pontjához megjegyzi, hogy a nemtanárszakosokra vonatkozólag is a MM a minisztériumi szakbizottságoknak feladatul adta a szigorlati követelmények kidolgozását, s amikor az egyetemi szakbizottságokat ugyanerre kérték fel, azok azt kérdezték, hogy miért foglalkozzanak ezzel ők is. Kérdés most, Hogy ez a karokra bizott feladat vagy az MM-álláspont dönt ebben.

A szakdolgozattal való foglalkozás elkezdésére a T'TK-n a 8. félév eleje lenne a helyes időpont*

A MM által kiadott tervezet azt mondja, hogy a TTK-k tanárszakosai egy nyelvből /orosz/ kötelesek vizsgázni az 5. félév végéig /második nyelvből nem kötelesek/, a nemtanárszakokon pedig a 7. félév végéig kell letenni mindkét vizsgát. Helyes lenne ha ez kerülne be a tantervbe.

Lengyel Béla említette, hogy problémák vannak a visszajelzéssel. Amikor a,problémákat a TTK a rektorhoz terjesztette, a rektor elmondotta. hogy hol vannak problémák, s akkor a dókán ezt szóban közölte a szakbizottságok titkáraival, erre történt bizonyos óraszámcsökkentés. Az említett szakbizottság titkára szóban tudomásul vette, hogy a háromlépcsős képzés ne, valósul meg. A veszprémi egyetem megvalósítja.