Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1968-1969 (HU-ELTEL 1.a.32-35.)

1968.12.06. - 1. Az egyetemek és egyetemi jellegű főiskolák irányítási és szervezeti kérdéseiről, a tanulmányi fegyelmi és vizsgaszabályzatról szoló minisztériumi tervezet vitája

11

Polinszky Károly szerint a kezdeti időszakban az lenne a legjobb, ha a tanszékcsoportok:vezetői tisztségében a tanszékvezetők évenkint váltanák egymást. A klinikák, az intézetek vezetőinek kinevezése mindenképpen a miniszternél kell, hogy maradjon. A docensek kinevezését éppen az egyetemek jelentős részének kérésére és a társadalmi-politikai megbecsülés érdekében nem gondolja a MM leadni az egyetemekre.

Berényi Sándor szerint 5-lo év múlva a mai minősitési rendszer fél fog bomlani, s az egyetemi tanári és docensi minőség lesz az igazi tudományos fokozat. Ma helyesebb a miniszteri kinevezés.

Az EDO meghozza a csatolt 5/ sz. határozatát.

6/

Polinszky Károly rámptat, hogy a tervezet a főtitkári állást nem irja elő kötelezően, hanem csak mint lehetőséget ajánlja, s a főtitkárt olyan manageri típusúnak gondolja, aki az egyetem egész ügyviteli, szervezeti, oktatásigazgatási és gazdasági területén koordinál, tehát nem a gazdasági főigazgató felett all, hanem a mindennapi munka során csak koordinál. A főtitkárt az ET javaslata alapján a miniszter nevezné ki, A MM a szöveget világosabbá fogja tenni.

Király Tibor ilyen értelemben, a rektor és az ET számára adott biztositékokkal egyet tud érteni az elképzeléssel, amely javíthatja az egyetemi igazgatást, adminisztrációt, amelyet elobbutóbb amugyis korszerűsíteni kell. Kérdezi, hogy miért nem nevezheti ki a főtitkárt a rektor,

Polinszky Károly ezt az utóbbi megoldást el tudja fogadni. A tervezet az' ET javaslata alapján történő miniszteri kinevezéssel azt szerette volna kifejezni, hogy a főtitkárnak olyan súllyá van, mint a gazdasági főigazgatónak vagy egy docensnek, tanszékvezetőből vagy docensből lehetne főtitkár. A MM a tanszékvezetést helyére szeretné tenni: elképzelhető olyan tanszékvezető, akinek beosztott egyetemi tanára nála magasabb tudományos szintet képvisel.

Berényi Sándor szerint az egyetem mai igazgatási szervezete csődhöz "vezet", mert teljesen korszerűtlen. A rektortól és a dékánoktól nem lehet megkívánni, hogy az adminisztrációért felelősek legyenek. Sehol a világon nincs olyan életképes szervezet, amelynek hivatásos vezetője két-három évenkint változik. Kedl tehát egy hivatásos manager, mert a rektor és a dékán nem az.

Polinszky Károly szintén leszögezi, hogy a rektor oktatáspolitikus , kulturpo1itikus, tudománypolitikus, de nem manager.

3-4 nagy epretemünkön kb. 5-6 olyan egyetemi szakember dolgozik, akit egy kis agitációval managerré lehetne átképezni, ha szakmája helyett ezt választaná hivatásul.

Berényi Sándor szerint hosszabb távon képesítéshez kellene kötni a főtitkári állást: egyetemi végzettséghez és szigorú gazdasági, igazgatási vizsgákhoz. A gazdasági főigazgató jogi helyze-