Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1968-1969 (HU-ELTEL 1.a.32-35.)

1968.12.06. - Határozatok, mellékletek

meghatározott kérdésekben a kari tunács jogait ezek a testületek gyakorolják.

A szabályzatban meg kell engedni olyan testületek, bizottságok működését is, amelyeket az országos szabályzat név szerint nem nevez meg, illetőleg nem irányoz elő, amelyek azonban a kar feladatainak megvalésitása érdekében szükségesek, mint pl. a tudományos bizottság, a nevelési bizottság. Ezenfelül a dékán mellett legszűkebb tanácsadó testületként létre kellene hivni a dékáni tanácsot, amelynek tagjai lennének a dékánhelyettesek, a társadalmi szervek képviselői és a szakbizottságok, illetőleg intézetek v®etői.

4/ Egyetért-e az Egyetemi Tanács a rektor, rektorhelyettesek, dékán, dékánhelyettesek választásának, illetőleg megbízásának tervezett módjával?

Az egyetemi tisztségviselők jelölése, illetve megbízása a tervezet szerint nem következetes. Két tipusu tisztségviselőt különböztet meg a tervezet: a helyetteseket az egyetemi testüle/

tek választják, a vezetőket /rektort, dékánt/ pedig megbízzák előzetes választás nélkül. /Amennyiben a szabályzat-tervezetnek az a kitétele, hogy "Az egyetemi tanács véleményt nyilvánít, illetőleg javaslatot tesz" /3.§.ü.bek./ azt jelenti, hogy a véleménynyilvánítás szavazás formájában történik, akkor észrevételünknek ez a része tárgytalan./ Egységes rendszer bevezetése lenne indokolt, nevezetesen olyan rendszeré, amely mellett a testületeknek lehetőségük van véleményt nyilvánítani a megbízandó személyt illetően. Ez tehát azt jelentené, hogy választás utján nyilvánít véleményt a dékánhelyettesről a kari tanács, a dékán