Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1967-1968 (HU-ELTEL 1.a.30-31.)

1968.01.29. - 1. Az egyetem és a párt szövetségi politikája

17

Javaslatok,

Vizsgálódásain alapján a következő elvi ós gyakorlati kérdéseikre hivon fel a figyelmet s javaslón az illetékes szerveknek ezek negfontolását,

1./ Felmérve az Eí^tvÖü Loránd Tudományé gyet énen a szövetségi politikában elért eredményeket és problémákat, szükségesnek látszik az oktatók politikai-ideológiai egységét a jövőben hatékonyabban munkálni, A szocialista értelmiség kialakítása f oly ómat, amely as elmúlt évtizedekben nagy lépéssel haladt előre, de nem fejeződött be. Értelmiségünk döntő többsége egyetért a szocializmus építésének progrenjó.vc.1 s azokkal az eszközökkel, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt alkalmaz ennek érdekében. Ezt bizonyltja többek között az Eötvös Loránd Tudomány egyet on oktatóinak odaadó munkája is. Tért hódított a magyar értelmiség körében a marxistaleninista világnézet is és sok területen, igy az egyetemi oktatásban és a tudományos tovékenységbon hegemon helyzetet foglal el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más ideológiák no jelentkeznének értelmiségi körökben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is, bármilyen speciális a helyzetünk. Ideológiám intézmény lévén, célunk az, ho: y a történelmi és•dialektikus materializmus minden tantárgy tanításában és az okto.tók nevelésében minden tanszéken érvényesüljön, természetesen a sajátosságoknak megfelelően. Ennek érdekében most, több nznt huss évvel a felszabadulás után, mindenekelőtt ideológiám eszközöket kell igénybevermünk az egység megteremtése szempontjából, tehát fejleszteni kell az elméleti munkát minden tanszéken, előtérbe kell helyezni a. szakmai-elméleti vitákat és a lényeges kérdések kidolgozását szolgáló oktatói és tudományos tevékenységet.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem ci.z elméleti munka fellendítésével nem pusztán saját oktatói gárdájának egységét tudja szolgálni, hanem nagy hatást gyakorolhat a magyar értelmiség egészére is. Emellett itt nem pusztán arról van szó, hogy a mai oktatók milyen mértékben erősítik a mai nemzeti egységet, hanem arról is, hogy milyen értelmiségi nemzedékeket nevelnek a jövő számára.