Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1967-1968 (HU-ELTEL 1.a.30-31.)

1968.01.29. - 1. Az egyetem és a párt szövetségi politikája

- &

(2)

kapcsolatos bonyolult, ollentmoudásoü jelenségekkel, a kérdés politikai és nevelési lényegével függnek dssse« itt egy olyan doüsefoglöló tósa kínunk; danára is sor fog kerülni« melyben majd Balogh János ©Ív társ tapos» tuiataira is bizonyára olásul tani lehet» cilát a túrsadaltH. atré'egzádéeo, OLiolyben bonne vannak mindazok a jelc.'isógek# amelyeket Szakács elvtárs o különbőz’) ezá:

I jelenségek* amelyeket Szakács elvtáro a különböző szásv mesésnek átaialailásárol raortlott* de az a elvi kérdés le,

hogy minél szélesebb körből ?.:s©r Ibsen az egyatam, éa nocsak igény legyen erre. hanem ez a törekvés megtalálja azokat a módozatokat le, bogy a beiskolázás éa az eClyete&on való támogatás útján szakot a colokat realizálni is lehessen«

Küaoqiti ij&ta» o^aam met boar btfejozéflül ooak o hövotkeBŐkut

noadja;:! cl« oga ^.zumiw az elhangzott nagyon ookrótii hozzászólásokat, amelyek' megerősítettek abban, hogy az elő terjesztés önben felvetett ^robláct-Uí. reálisak« Hogy milyen uertókig, abban eitéi'kemények« Mindenki szükségesnek t;. tóttá ; részletesebb tar válását, ás okok felkutatását óo a teendők U103- határozat* Aül hiszem, ez is lesz a további munka útja.

Ügyetlen tartalmi kérdéshez szólnék hozzá, ez pedig az ideológiai követelmény kérdése« Amikor a szövetségi politika érvooyoaiiléoét vizsgáltam az .ifi!-n, azt gondoltam, hogy nem lehet megelégedni csak a politik l egyetértés és a világa act összefüggéseinek visogálatúval, mert az derült ki, hogy mind a politikai egyetértés, mind speciálisan a világnézeti egység tekintetében számon olyan tényező von az gyetoooa, amely ezt befolyásolja« Tulajdonképpen tollát Így került sor . rra, hogy az anyagban majdnem az egész egyetemi plíitlk. piobiemntlkaja érintetett« Jól tudom, ho, y oa a felületes ég bón^oiaáöát is keltheti, de szeret éra mégis onnek az ol jár fisnak az előnyösebb oldalára irányítani rá a fi gyeimet« 16- nyüs oldal, ho^jy ogységbon látunk bizonyos kérdéseket, még akkor is, ho az elmély léo liiánya veszélyként kótsógtolűnül fennáll, A vita engem arról gyűzott meg, hogy na© árt néha ilyen szintetikus ssoolélöttel nézni a politikai vagy ogyetompolitikai kérdéseket# Amikor az ideológiai követelményről van ezó. a javas la tokb -n azért szerepel a "ne© agresszív" kifejezés, mert tulajdonképpen aiagaa számára is e y vitatott helyzetet akartain érzékeltetni. Arról van oí hogy fls.yarorodú on nincs monopólium a marsclamssnak, c t bizonyos helyeken még hegemén szerepét sem tudta biztosítani. Kétségtelen, hogy ideológiai pluralitás van« Ha ez Így va, akkor ez alól az ügyet ara sem teljesen mentesd!« Sss akarok most ebbe a problémába belemenni, de hogy azt nagyon alaposan meg ..oil vizsgálnunk. hogy oily ©a © társadal<Ka egészének vagy az értelmiségnek a* ideológiai helyzete ós a 1 ideológiai helyzetünk, az a jövő feladata, amelyet nagyon alaposon meg kell néznünk« Euruoz elvtől» azt mondta, legyünk if juságcentristálu Az egyetemi ifjún ágra nooceak az gyotea oktatói hatnak« A felmérőéi - hogy a Jogi Karon hány száz lek vallja magát idealista világnézetűnek, hány százalék matériáiiába vilá’nézetunok - a közvetlen eredményeken fölül a Jogi Kar oktatói gardájának Ideológiai állapotát is visosttbUfcrt zik, sott Azt gondolom tehát, hogy eszel a problémával feltétlenül foglalkozni kell« áég talán annyit jegyzek meg, hogy a "nem agresszív" kifejezés arra is vonatkozott, hogy non vagyok olyan nagyon ao uyu alva. ha pl« valaki a tnanyugot programszorint adja le* á\i* cs jelenthet teljes ideológiai közömbösséget, de jelenthet eléggé agresszív világnézeti állásfoglalást Is, uoólr.ül, ho.g? az a katedrán el-