Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1967-1968 (HU-ELTEL 1.a.30-31.)

1968.01.29. - 1. Az egyetem és a párt szövetségi politikája

eivt re az esetek vizsgálata után oo ; tudott állást foglalni, úgy nobéz 02 a hoazáoaólókn te is, wert a szembenálló vóluraéity akbcn vannak réaziguzaá .ok, én azt kiesem# neu is lobot az a föladatunk, hogy valamennyi monieret usofcefc megvi»ágáljuk és eldöntsük, hogy aelyik nó»ötnek van igaza# Inkább azon kell gondolkodnunk, hogy ezek a nézetek aibl fakadnak* én ezeket ns okokat kellene megszüntetnünk aíihoz, hogy később ezek a nézetek to visszásaóraiba* uak az egyetemi életből* inzert seit iotiuo helyes esotvicsgálotot Vége«Ki, mert ha valamelyik nézet mellé leszögezzük magunkat, elveszünk «tökben a nézetekben, ahogyan esek mögött sokszor szubjektivizmus húzódik meg* Ezért a gyökereket kell vizsgálnunk*

Néhány tényezőt szeretőéi elmondani, amely alak tóttá óc formálja ezeket a nézeteket# Ilyen tényező a történe Irat-feáimtelil szeolélet wsacfdggOso a párt Jeleni©,,*1 éjsövcísógi politikájúnak alkölmo sás óban# Ebben a vonatkozásúin csali oy konkrét lérdósro szeretnék utalni és osoretnón összevetni a RúLosi-fél© politikát a» fciSsMP politikád aval* A Hákosi*féÍ© vezetés non bízott a töciogekton és azt tartotta# hogy a magyar nép demokratikus hagyományok híjjón faaizöta-ferbőBótté vált,és igy eleve képtelen volt arra, hogy a tömegek erejét a szocialista építésben fel tudja használni# As 1KMF már az ellonforrudalot- leverése utáni id azokban bízott abban* hogy a munkás osztály a társadalom széles rétegeinek szövetségében nagy sikert érhet el a szocializmus ..pite; ében# Ez összofügg a szövetségi politika kiaiakithatásinak problematikájával*

Az ggyoteeeö is fordulatot jelentett 1956# Ki ne omlőkezoek a törne; es bOüzorfeáay-porökre? Az íSgyetemon azonb n az oalltett bt»álmatlanság a korábbi időszakba » egyfajta olvteion udvarlással is árosait# és teszi sajátossá as egyetemi helyzetet 1996 «too« előtt# Amik egyfelől bizalmatlanok voltak az egyetemi oktatók ós hallgatók tömegeivel. ugyanakkor - óig ez a politika folyt - egyeseknek udvaroltak# A TOK~n pl# a biz Inatlnnmág időjén vallásos dókán is volt* tehát a bizalmatlanság elvtelen udvarlássál is párosult 1990 előtt# Az •., yetomen tahit 199b után nemcsak ezt a létbizonytalanságot jelentő bizalmatlanságot kilőtt felszámolni, hanem az e vbeleti udvarlást is# Az 1956 előtti bizalmatlanság megszűnt# Miért v nnak mégis ma meg azok a nézetek, amely ékről a* anyag is említést tesz? ízt kellene most megvizsgálni* Az egyetemi követolaónyok tles tázatlane-- -gból adódnak esek döntő mértékben#

Az Egyetem ári ugyanis 1996 után a jelzett hibák aogozüatötösét kővetően a türola0tlonoágt a túlzott követelmények - els sorban a TOK;egyes területein - o£ozedtköztök e^yoo liberális véleményekkel# Hiba volt pl. Túrán professzor kihagyása valamennyi i'Énkcióból* akit odacsapott a TOK vezetése valamilyen jelzővel vagy előjellel egy vallásos csoporthoz# llgyannldcor a HV pedig ebbott az Időszakbeli erőltetett vallásos vezet l kinevezést# Tehát oz a türelmetlenség öooseUtkösött egyfajta liberalizmussal* A PB hibája u korábbi időszakban az volt. hogy a túlzásokkal, a türelnetlcneéggol szemben neu lépett fel radikálisabb;- a, bár látta ezeket éa sok vitát is folytattunk erről a TOK egyes helyein*

Azt kellene tisztázni* hogy a szocializmus építése az Egyetemen milyen általános? feladatot jelont. Véleményem szerint nemcsak szakmai, hanem politikai, ideológiai feladatok ellátását is jelenti# Megköveteli az 1956 előtti időszakkal azonban az ideológiai segítést, az aktit közreműködést is val ara ennyi oktatótól# /gz a yag