Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1966-1967 (HU-ELTEL 1.a.27-29.)

1967.01.26. - Rektori megbeszélések TTK szervezeti felépítésének időszerű problémáiról: kémikus

Ott megcsinálták a hatáskörök elhatárolását és minden hatáskört addig adtak le, amig az operativ intézkedés történik« Pl« ott a pénzkiutalást az végzi, aki a felhasználást ellenőrzi« 12 sűrűn gépelt oldalon történt meg ez a hatáskörmegállapitás, és ez csak a szervezeti és működési szabályzatba beleülő ténykedések összefoglalása volt. Ezt feltétlenül kodifikálni kell már a department létrehozása előtt« Már most elkezdjük szervezni a departmentet, amely nagykorúságát 1971-ben a Fehér úton fogna elérni« Szegeden elkészitették az egyes intézetek szervezeti és működési szabályzatáts milyen viszonyban vannak a dékánnal, a tanszékvezetőkkel, mik a tanszékvezetők jogai ós kötelességei, milyen feladat marad, melyeket ad le valaki lejebb, vagy feljebb, stb? tehát a hatásköröket mind leszögezve. Ezzel lehetett leszerelni a javaslat ellenzőit.

Gélszerű lenne, ha felhivást kapnának az érdekeltek, hogy milyen irányban tevékenykedjenek és akkor a vegyészcsoport ülésein majd foglalkoznak az ilyen kérdésekkel.

A Szabó professzor által felolvasott szegedi feljegyzésben volt egy olyan kitétel, hogy az intézeteknél létesítendő adminisztratív csoport emberei nem gazdálkodhatok ki a tanszéki keretekből. Viszont ha ezek a munkák mind lekerülnek az intézetekhez, akkor a központi gazdasági hivatalban ez a munka ki fo^ esni« Szabó Zoltán nem akar beleszólni a gazdasági főigazgató ügyeibe, de Szegeden túlméretezettnek találta a gazdasági apparatus lét' számát. /Nagy Károly t Egyelőre én is 1/ Ebből tehát már kigazdálkodhat ók Egyetemen belül az intézetek számára szükséges emberek«

Na^y Károly nem tudja, mi a helyzet a kémikus tanszékeken« begyük if el, hogy minden tanszéken van anyagbeszerző és az uj szisztémában talán nem kell összesen hat •••«

Szabó Zoltán szerint munkaerkölcsrontó az anyagbeszerzők létezése'; szükséges roes*.

Hány Károly rámutat, hogy ugyanakkor adjunktusok is végeznek ilyen munkát. Ez tehát egyetemen belül valószinüleg kigazdálkodható.

Bruckner Győző szerint az adminisztráció általában túlméretezettnek látszik« Ä dékáni hivatalban 15-16 tisztviselő van; ez rettenetesen nagy szám«

dolfram Ervin rámutat, hogy 1971-re 25 van tervezve«

Bruckner Győző elmondja, hogy amikor 194-7/48-ban dókán volt Szegeden. nagyon sok munka volt ott, talán hetenkint kellett“ rendkívüli kari ülést tartani, átszervezés folyt« Ugyanakkor a dékáni hivatalban vglt egy adminisztratív munkaerő, mellette volt egy gépirónp, egy a Tanárképző Intézettől átvett irodista és egy altiszt« Akkor még nem volt tanulmányi osztály, ás mégis rendesen mentek a dolgok, most pedig rendetlenség van az indexekben, Úgy látja, hogy a sok tisztviselő nem használt az ügyvitelnek« Valahol határnak kell lennie« Az adminisztráció túlburjánzott, és Bruckner professzor úgy hiszi, hogy ez az egész vonalon