Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1966-1967 (HU-ELTEL 1.a.27-29.)

jelenés utáni - vitákat, biráló, értékelő összejöveteleket, szakmai-módszertani megbeszéléseket alig teszik lehetővé. A tavaly ismételt felszólításra nagynehezen létrehozott héhány vita egy része is formális jellegű volt, pedig ennek a tanszéki munkából be-N i

Iliiről kellene fakadnia, nem külső ráhatásra.

Egyes nagy szakoknak már emlitett, utóbbi időben elért jó eredményei ellenére még mindig kevés a nem kimondottan tankönyv és jegyzet jellegű, hanem forrásokat, szövegeket, szakirodalmat, módszeres eljárások leirását stb, tartalmazó oktatási segédanyag. Ezek pedig a hallgatók önálló feldolgozó munkájának legnagyobb segédletei.

A tankönyv- és jegyzetellátás problémáinak megoldása mind felsőbb /minisztériumi/, mind alsóbb /kari/ szinten több intézkedésre volna szükség,

A/ Minisztériumi szinten szükségesnek látszik:

a/ A szakbizottsági munkában a tankönyv- és jegyzetirás, valamint az egéb oktatási segédletek kérdéseinek középpontba állitása és a három bölcsészkar igényeinek és feladatainak tüzetes koordinálása. Az un, egységes jegyzetek és tankönyvek előtérbe heljrezése a kari * szintű szükségmegoldások helyett. Az egységes jegyzetek mindhárom bölcsészkaron való egységes használatának biztosítása,

b/ A tankönyvek és jegyzetek jellegét /célját, didaktikai-metodikai vonatkozásait stb./, valamint terjedelmét meghatározó előírások betartásának biztosítása és ellenőrzése, illetőleg a Tankönyvkiádónak e téren szigorú utasítások kiadása.