Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1966-1967 (HU-ELTEL 1.a.27-29.)

ben tankönyvek közül számos került erre a sorra. Az elavult tankönyvek és jegyzetek háttérbe szorulását persze az tette lehetővé , hogy az uj produktumok előállítása meggyorsult, s e produktumok súlyúknál, tekintélyüknél fogva szinte intézményes segítség nélkül szorították ki a régebbieket. E tekintetben a legszámottevőbb eredményt az egyes szakok nagyobb területét átfogé, összefoglalóbb jellegű munkák megjelenése jelentette, melyek fölöslegessé tették a korábban helyettük használt kis anyagrészeket felölelő, az oktatás mai tematikájába nem mindenben vágó, tartalmilag i-s részben elavult jegyzeteket és tankönyveket. Jó

példa e folyamatra a legnagyobb szakok helyzete. Megjelent a

»

“Magyar irodalom története" hat kötete, "A magyar nyelv története", valamint "A mai magyar nyelv" két-két kötete, a "Magyar-J .

ország története" első három kötete stb. lloha ezek egy része nem kimondottan az egyetemi oktatás céljaira készült, hanem többékevésbé tudományos kézikönyv jellegűek is vannak közöttük, mégis átfogó voltuk révén igen jól felhasználhatók nálunk is. /legfeljebb a kézikönyvek ára jelent problémát a kevés pénzű hallgatók számára./ Ugyancsak a magyar és történelem szakon számos más segédlet, elsősorban szöveggyüjteménj/- jelent meg az utóbbi években, amelyek a hallgatók elmélyültebb tanulmányait spgitették elő.

A reformnak a tankönyv- és jegyzetirás fellendülésére gyakorolt kedvező hatása több más szakon is lemérhető, ha nem is mindig az uj termékek elkészültében, de legalábbis ezek megtervezésében, és megirásuk jelenlegi folyamatában. Magától értetődik azonban, hogy jó pár évnek kell még eltelnie ahhoz, mig egyrészt a régi, elavult jegyzeteket és tankönyveket az újak minden szakterületen felválthatják, másrészt amig az eddigi hiány kát, fehér foltokat pótolni, kitölteni lehet majd. A megindult