Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1965-1966 (HU-ELTEL 1.a.25-26.)

1966.03.30 - Napirend után: Soó Rezső felmentése

Rocznik Slawistyczny c. folyóiratoknak, Ez utóbbiban évenként ismerteti a magyar szlavisztikai irodalmat. Ezenkívül számos hazai, szovjet ós lengyel alkalmi kiadványban is jelentők meg közleményei.

Külön ki kell emelni Kiss.Lajos toljesitnényét a Nyelvtudományi Intézet kollektiv munkáiban. Ő volt egyik legszorgalmasabb munkatársa a már megjelent hét kötetes Értelmező szótárnak, s most a legmegbízhatóbb, legmódszeresebb szócikk-irója és revizora a készülő többkötetes Etimológiai Szótárnak.

dr. Schütz Ödön 1916. március 29~on született.Budapesten. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte 1933» cs 1937» között mint az Eötvös Kollégium tagja. Orientalisztikai tanulmányait Némeih Gyula és Ligeti Lajos professzoroknál folytatta. Tanulmányai után ÁDOB-os tisztviselő volt, majd 1942-45. között a háború alatt tényleges katonai szolgálatot teljesített. 1948-ban doktorált, 1945 óta a volt "Linguaphone" munkatársa, a Pedagógus Szakszervezet Elnökségének dolgozója, a külföldi Sajtószolgálat kontroll szerkesztője volt.

1951 óta a MTA Történettudományi Intézetében a Bibliograf“iái és Dokumentációs Osztály munkatársa, a Nemzetközi Történeti Repertórium szerkesztője.

Schütz Ödön a magyarországi armenisztikénak 1947-től egészen a legutóbbi évekig egyetlen, tudományos érdemekben gazdag és az egyetemi oktatás terén is igen eredményes képviselője. Tudományos tevékenysége különösen két területen igen gazdag: egyfelől az örmény nyelvészeti és az örmény forrásokhoz kapcsolódó filológiai stúdiumokban, másfelől pedig az örmény foljegyzésü kipcsak-török nyelvemlékek területén. Számos szorosan vett örmény etimológiai értekezést publikált, behatóan foglalkozott az örmény nyelvjárások kérdésével és igen értékes kutatásokat közölt örmény történeti források szövegéről és filológiai problémáiról, Szövegtanülmányai-közül némelyik.terjedelmes fordításokat tartalmaz, klasszikus örmény szövegekből. Érdeklődését kezdettől fogva az armenisztika magyar vonatkozásai is lekötötték. Tekintettel arra, hogy az örmény források számos rendkívül értékes adatot tartalmaznak a honfoglalás előtti magyarságról, valamint a régi magyarokkal kapcsolatban volt török népekről, igy a kazárokról, a bul;.'árokról, az oguzokról, törkökről, az ogur népekről