Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1965-1966 (HU-ELTEL 1.a.25-26.)

1966.02.23 - 4. A Népköztársasági Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem kitüntetésre vonatkozó kari javaslatok megtárgyalása

/ Baleczky Emil egyetemi docens előterjesztése Mihail Pavlovics Alekszejev diszdoktorrá avatása tárgyában: Mihail Pavlovics Alekszejev 1896-ban született Kijevben. 1918-ban vé­gezte el a kijevi egyetemet, majd 1927-1932-ig az irkucki, később a leningrá­­di egyetem professzora volt, 1937-ben védte meg ’'Angolporosz irodalmi kapcso­latok a XI-XVII, században" c. doktori disszertációját. 1946 óta á Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának lev lező tagja, 1958 óta akadémikus. M.P.Alekszejev munkássága kiterjed az irodalomtudomány legkülönbözőbb területeire. Számos tanulmányban foglalkozik az orosz irodalom történetével /pl. Puskin és;korának tudományos élete, Puskin-tanulmányók, I.k.Moszkva- Leningrád 1956., A humanizmus és a régi orosz irodalom* M.1958/. Kutatómunká­jának eredményokéht Turgenyev kötetnyi ismeretlen levele került elő különféle francia levéltárakból. Úttörő szerepet játszanak Alekszejev akadémikusnak a szláv és nyugat­európai irodalmak kapcsolatairól, az orosz irodalom nyugateurópai fogadtatá­sáról és világirodalmi jelentőségéről irott cikkei. Ezek közül is a legkiemel­kedőbbek: Victor Hugo orosz kapcsolatai /Lityeraturnoje Naszledsztvo,31-32 k. 1937, A spanyol-orosz irodalmi kapcsolótok történetéből/ A spanyol kultúra történetéből c. kötet,Moszkva,194o/, Turgenyev: Egy vadász feljegyzései cik­lusának világjelentősége /1955/; Thomas More Utópiájának szláv forrásai c; ta­nulmányai s A spanyol-orosz irodalmi kapcsolatok c.könyve Aíoszkva,1964./. MiP.Alekszejev elismert művelője az angol és francia irodalom történe­tének is. Tanulmányai jelentek meg Chaucerről, Shakespeareről,'Defoe-ről, Swiftről, Fieldingről, Byronról, Voltaire-ről, Diderot-ről stb. Szerzője többek között Az angol irodalom története I.kötetének /Moszkva,1943/, továbbá egy Az angol irodalom 'irodalom történetéről Vázlatok, cikkek, tanulmányok c.kö­tetnek /Moszkva,-L.1960/. Összeállította a Dickens-nüvek oroszországi elter­jedésének és kritikai fogadtatásán^' bibliográfiáját, valamint összeállított egy rendkívül gazdag Shakespeare bibliográfiát. Jelenleg nyomdában lévő köny­vének /Shakespeare és az orosz kultúra/ Megjelenését az angol.orosz kapcsola­tok kutatóinak hagy várakozása olőzi:meg. Munkássága elismeréseként M.P.Alekszejev professzort az oxfordi egye­tem diszdoktorává avatta. ; Irodalomtörténeti munkássága mellett M.P.Alekszejev figyelme kiterjed a művészet más területeire is. Több cikke jelent meg Rahmanyinovról, Rimszkij- Korsfcakovról; bevezetőt irt Hoggart könyvének orosznyelvü kiadása elé./Moszkva, 1958./ Igen jelentős M.P,Alekszejev tudományszervező tevékenysége is. A Szov­­jct Tudományos Akadémia loningrádi irodalomtörténeti intézete "Nemzetközi iro­dalmi kapcsolatok" szektorának vezetőjeként sokat tett a szovjet 6$ külföldi irodalomtörténésze kapcsolatainak;kialakításáért. Ezt bizonyítja pl. Az orosz irodalom nemzetközi kapcsolatai c.;tanulmánykötet,/M.-L.1963/, amely számos külföldi tudós bevonásával készült. Alekszejev akadémikus a Szovjet Tudományos Akadémia Puskin-bizottságának elnöke, több tudományos kiadvány szerkesztője /pl. Turgenyev összes müvei és levelei uj !<^itikai kiadásának főszerkesztője; szerkesztésében’jelent még többek között Az orósz-szláv irodalmi kapcsolatok a XIX.században c.kötet /M.-L.1963/* A'XVIII-XIX.század íróinak kiadatlan levelei a leningrádi kézirattárakban /M.1960./; Az összehasonlító filológia problémái /M.1964/c. tanulmánykötet. ■ ; A budapesti Nemzetközi Összehasonlító Irodalmi konferencián M.P.Alek­szejev mint a szovjet delegáció vezetője vett részt. Karunk orosz és angol sza­kos oktatói és;hallgatói számára is előadást tartott Angol-orosz irodalmi kap­csolatok cinen. Az Angol tanszék és az Orosz Tanszék oktatóinak több konzultá­ciót adott és évek óta tanácsaival, könyvekkel segíti őket munkájukban. Javasoljuk, hogy o sokoldalúi kitűnő tudóst, kinek a szovjet és a nemzet­közi irodalomtudomány rövidesen 7o.!születésnapját ünnepli, az Eötvös Loránd Tudományegyetem avassa diszdoktorává.

Next

/
Thumbnails
Contents