Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)

1965.06.01. - 3. Az egyetemi ifjúság erkölcsi-politikai arculata az oktató nevelő munka tükrében

- 3 -Természettudomány i Karon 217 kitűnő és jeles hallgató volt, addig 1964—65-ten a megnövekedett hallgatói látsznm ellenére a Jogi Karon csak,50, a TTK-n 4-52 volt a kitűnők ás jelesek száma.A növekvő követelményeket mutatja,a'z elégtelen, vizsgák számának növekedése is e két karnál, 1957-58-tan '4-5 hallgató kapott elégtelen osztályzatot, 1964—ben 194-'. A követelményrendszer megezilarmaradt történt

dulására mutat az is, hogy mig 1957-53-ban 238 hallgató el vizsgáival, 19ő4--ben a hallgatói létszám kétszeresre növekedése ellenére ez a szám lS5-re esett.

A határozottabb követelményt, a kielégítő fegyelmi helyzetet bizonyltja a tanulmányaikat megszakító hallgatók adatainak értékelése. 1957-ten 2167 tanulóból tanulmányait 69 szakította meg, ill. hagyta abba, Ebből 14- fegyelmi, 38 tanulmányi és 17 anyagi okok miatt, 1963-64—ben 4-665 hallgatóból 315 szakította meg, ill, hagyta abba tanulmányait, ebből fegyelmi okok miatt csak 5, anyagi okok miatt csak 3.9 és tanulmányi okok miatt 219. E számok bizonyítják, hogy elenyésző az anyagi ill. fegyelmi ok miatt tanulmányait megszakító, abbahagyó hallgatók száma, a növekvő követelményeket mutatja a tanulmányi okok miatt eltávozok számának növekedése. A követelmények területén jelentkező egészséges változás nem egységes, az egyes karok ás tanszékek • esetében nagyok az eltérések. A legkisebbek a bölcsészkaron a követelmények. A múlt tanév végén 1803 hallgatóból 700 kitűnő ős jeles, 869 jó, 14-8 közepés, 2 elégséges ás 35 elégtelen volt.

Népi demokráciánk nagy anyagi áldozatokat hoz az egyetemi ifjúság oktatása, nevelése érdekében. 1964—ben rendszeres állami támogatásban részesült a hallgatók 77>7 %-a; általános tanulmányi ösztöndíjat kapott a hallgatók 64-, 2 %-a; rendszeres pénzbeli t-'mogatást 66,1 %, tandíjfizetésre csak a hallgatók 21,7 %-a volt kötelezve. 1957-53-ban 857 hallgató nyert kollégiumi elhelyezést, 1964—65-ben ez a szám 1383-ra emelkedett.

Az egyetemi ifjúság egészét tekintve az is megállapítható, hogy betartja a társadalmi együttélés szabályait, erkölcse az e korban meglehetősen gyakori kilengéseket figyelembe véve különösebb kívánnivalót nem ha^y maga után. Botrányos magaviselet, lopás, erkölcstelen életmód elég ritka a fiatalok között.

A felszabadulás óta eltelt időszakban mind általánosabbá válik az ifjúság világnézetének, általános műveltségének marxista-leninista alapja. A jelenlegi hallgatók mar az általános iskolától kezdve olyan szellemben tanultak, hogy műveltségük, meggyőződésük, sokszor anélkül, hogy ennek tudatában lennének, marxistának mondható. Egész sor alapvető világnézeti kérdésben marxista módon foglalnak állast és ez már nemcsak pusztán a megtanult definíciók mechanikus ismétlésén alapszik, hanem személyes világképük természetes, logikus részévé vált. Az emberek egyenlőtlenségének, életmódjának bizonytalansága, melyek a kapitalizmusban találhatók, teljesen idegen ás elfogadhatatlan az ifjúság nagy többsége előtt. Többségük már nem tudna kapitalista viszonyok között élni. Őszinteségük, kritikai érz-kük elmélyültsage a szocializmus talajából táplálkozik. ‘Megállapíthatjuk,hogy az ifjúság számára a természetes rend fogalma egyenlő a szocialista társadalmi renddel.

Az elért eredmények és pozitívumok mellett azonban az ifjúság erkölcsi ás politikai arculafinak és az egyetemi oktatónevelőmunka elemzése számos■komoly negativ jelenséget is feltár.