Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)

1965.06.01. - 3. Az egyetemi ifjúság erkölcsi-politikai arculata az oktató nevelő munka tükrében

Az egyetemi ifjúság erkölcsi és politikai arculata az oktató-nevelőmunka tükrében

Az egyetemi oktató-nevelőmunka alapvető kérdése, hogy a korszerű szakismeretek mellett milyen mértékben sikerül az ifjúság erkölcsi tulajdonságait, politikai meggyőződését, világnézetét olyan irányban fejleszteni, hogy azok később, mint kommunis ta szakemberek, tevékenyen tudják előrevinni a szocialista társadalom gazdasági, kulturális életét. Az egyetem oktató-nevelő tevékenységét ezen keresztül lehet lemérni, társadalmi hasznosságának mértéke ezen nevelőmunka hatásfokától függ.

Vizsgálatunk során 3zem előtt tartjuk, hogy az ifjúság megnyilatkozásai, ás annak erkölcsi, politikai arculata közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. Abban az esetben ugyanis, ha a külső megnyilvánulásokat helytelenül túlértékeljük, súlyos hibaforrását teremtjük a nevelőmunkának. Nevelőmunkánk deffenzivába szorul, vé dekezik, küzd olyan megnyilvánulások ellen, amelyek természetesek életkori sajátosságaikból adódóan is, jelentkeznek az ifjúságnál. A kezdeményező, aktiv, célratörő, a tudatot formálni, megalapozni akaró nevelőtevékenyseg ugyanakkor háttérbe szorul. Nevelőmunkánk legfontosabb területein, mind az iskolai, mind a mozgalmi nevelőtevékenységben tapasztalható, hogy a felületi jelenségek, külső megnyilvánulások elleni küzdelmet sok esetben elsődlegesnek tartjuk.

Az egyetemi ifjúság erkölcsi es politikai arculatai, ifjúságunk tudatát alapvetően a magyar társadalom valósága, adott ságai határozzak meg.Összegeződik abban a Párt és KISz nevelőtevékenyságe, az egyetem oktató-ncvelőmunkaja, a társadalomban elfoglalt helyzete, társadalmunk eredményei éa hiányosságai. Az egyetem egész tevékenysége a társadalom egész tevékenységébe ágyaz va tükröződik tehát az ifjúság erkölcsi as politikai arculatát.

E vizsgálat során természetesen az egyetemi ifjúság erkölcsi és politikai arculatát a maga sokrétűségében és egyediségé ben áttekinteni lehetetlen. Nem lehet megoldani azt sem, hogy a Párt ás KISz nevelőtevákenységét,az egyetem oktató és nevelőmunkáját a maga egységében ás egészében vizsgáljuk, E jelentésben az egyetem oktató-nevelő tevékenységével foglalkozunk, s csak az elsődleges érintkezési területeken utalunk a Párt és KISz nevelotevákenységáre. a2 oktató-n- vc-lőmunka tükrében azokat a tartalmi tá nyezőket akarjuk elemezni, melyek kapássá teszik az ifjúságot arra, hogy a szocialista társadalmat magáénak érezze, boldogulni tudjon abban, továbbá, hogy társadalmunk további fejlesztésén, erősítésén, gazdagításán maximálisán tevékenykedni tudjon.

Az egyetemi hallgatók esetében a szakképzettség színvonala elsődleges meghatározója az ifjúság erkölcsi és politikai ar culatánalc is. Az MSztóP VIII. kongresszusa ennek megfelelően határozta meg igy az egyetem feladatait; "Neveljen az egyetem kommunista szakembereketS" A szakértelemmel egyenlő értékű az egészséges munkamorál kialakitasa; a rendszeres, szívós munkára való képesség, ós ezek természetessé, életelemmá válása. A tudatos fegye