Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)
1965.06.01. - 3. Az egyetemi ifjúság erkölcsi-politikai arculata az oktató nevelő munka tükrében
munka, az elhelyezkedési és megélhetési probléma. Helyes lenne, ha az EL’E is folytatna ezen a téren bizonyos "felvilágosító" munkát, s a középiskolai tanárok megfigyeloként jobban résztvennének a felvételi bizottságok munkájában, arra vonatkozólag, hogy mire van igény, mert akkor nem lenne oljaa nagy jolentkezesi eltolódás és csalódás. A KISZ végzett bizonyos ogitációt abban a tekintetben, hogy hol van szükség jelentkezőkre. Az egyetemi oktatók nevelői hatása nem egyértelműen folytatja a középiskolait. Ha egy-egy egyetemi oktató vonzókörébe tudna vonni 6-7 hallgatót, akkor a nevelőmunkának már volna eredménye. A TTK-n történt kezdeményezés lényegileg az ’’osztályfőnöki” rendszer; ezt általánossá és szervezetté kellene tenni. A Szovjetunióban a végzők az egyetemről úgy mennek el tanárnak, hogy kezükben van Írásban, hogy hol végeztek, milyen eredménnyel, hova helyezik el őket és milyen előre megállapított feltételekkel /fizetés, lakás stb,/, A felvételi pontszámok bizonyos kényszerű fetisizálása valóban megvan, finnel lövetkeztében a középiskolában a 3* év vé ón kezdenek a tanulók visszafiuzódni a társadalmi munkától, hogy minél jobb érettségi-eredményük legyen. Az egyetemi felvételi bizottságoknak az emberi értékek teljességét kellene figyelembevenniök /rátermettség, képesség, világnézet stb,/, A középiskolai adatok alapján várható, hogy a munkás-paraszt származású hallgatók száma az egyetemeken is csökkenj a szociális és anyagi ereket jobba; kellene tehát erre a területre koncentrálni. Ami az iskoláztatási bizottságok jellemzését illeti, az egyetemnek meg kellene mondania, hogy mit akar tudni a felvételre jelentkezőktől. Fontos lenne, hogy a hallgatók minél több lehetőséget kapjanak az egyetemen kívül is gyakorlati ismeretanyaguk és világnézetük kipróbálására. Nagy Károlyt lenyűgözte az előtte szólott lelkesedése, de ennek semmi hátasa sincs, ha nem társul megfelelő realitással, A humán érdeklődésű gyerekek tódulnak a Bölcsészkarra, a természettudományos érdeklődésűek elmennek orvosnak, mérnöknek, vegyésznek, fizikusnak, matematikusnak, s minthogy a tanárnak az egyetem utáni 13oo,- Ft kezdőfizetése van, pl. mafeematika-fizika szakos tanárnak már csak az ötödik vagy tizedik garnitúra jön. Láng vándor rámutat, hogy földrajz szakon nagyon jól beválnak az oktatói tanácsok. A szakon a nevolői munka a tanterven kívül szervesen folyik tovább a tanulmányi kirándulások és terepgyakorlatok keretében is. Melegen üdvözli az Egyetem saját kiadóvállalatának és nyomdájának tervét, rámutatva, hogy most hallatlan nehézségekbe ütközik az acták szerkesztése, A vita lezárása után Baloy,h Sándor reflektál a felszólalásokra. Megállapítja, h gy a Hozz as zőlás ok gondolatgazdagsága mutatja, hogy a tárgyalt anyag elérte a célját, s most már nemcsak a helyzetet lehet sokoldalúbban látnia hanem megvan a lehetőség további lépésekre is a megoldás irányában» Nagyon igaz, hogy az egyetem nincs elszigetelődve a társadalomtól s oly an társadalmi és világhatások érik, amelyeknek az anyag átdolgozott változatában nagyobb helyet kell biztosítani. Az anyag célja azonban elsősorban az volt, hogy a magunk területén a lehetőséghez képest a legte jesebben és a legfelolösségteljesebben feleljünk meg feladatainknak. Megfelelő szintű munka nélkül egyetlen társadalom sem létezhet, A szociilista épités alapvető kérdése, hogy
