Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)

1965.06.01. - 3. Az egyetemi ifjúság erkölcsi-politikai arculata az oktató nevelő munka tükrében

- 14 -ü^atz Ferenc szerint az egyetemi nevelőmunka a hallgatókon való lemérése során a kultúrpolitika eredményét nem lehet statisztikákban és egy-két éven belül lemérni* A hallgatók nézeteinek az össztársadalmi tényezők igen hatékony alakitoi, s a nevelés különböző tényezői adják a fiatalok erkölcsi és politikai arculatának végleges kiformálódását* Kéri, hogy fogalmazódjék bele az anyagba, hogy ez az egyetemi ifjúságnál sokkal sulypontozottabban vetődik fel, mint a fiatalabb korosztálynál: az egyetemi hallgatóknál a több szabadidő, a nagyobb önállóság gyakorlatilag sokkal nagyobb súllyal engedi érvényesülni az egyetemenkivüli tényezők hatását*

Az össztársadalmi tényezők sorából ki lehet emelni a vitaszellemet, a közélet demokratizmusának megélénkülését, a látókör kiszélesedését és a kulturálódás iránti fogékonyságot. Az egyetemenkivüli különböző szervek és folyóiratok nem biztoaitjék ezeknek a hatásoknak irányitottságát, mert nem éppen a 18-24 éves koruaknak szólnak. Amely szakokon biztosítva van a hallgatók megfelelő nevelési lekötöttsége:és tudományos érdeklődése, ott a lazaság sokkal kisebb probléma. Az emberek tudatát alapvetően a munkához való viszony határozza meg. Az anyagot ki kellene egészíteni azzal, hogy a pedagógus hivatástudat és a szocializmushoz való viszony között meg kell teremteni az összefüggést. Gazdasági nehézségeink érezhetők a pedagógusok körében és az egyetemi ifjúság tudatában is, A hallgató konkrét helyzetéből viszonyul a szocializmushoz, s ha nem látja konkrét helyzetének kialakítását, hiába igényli a szocializmust, és sokszor nem ért egyet a rendszert előtte megtestesítő politikai, lépésekkel, A nehézségek következtében bizonyos kettősség mutatkozik a hallgatók tudatában. A hallgatók körében az utóbbi időben megélénkült a vitaszellem és ezt értékelni kell , az anyag azonban erre nem tér ki részletesen, pedig sokszor még az ellenségesnek látszó vitaszellem is inkább talán igényemelkedóst jelent. A KIöZ gyakorlatilag ma az egyetemi ifjúságot jelenti, s igy a jelentkező ifjúsági problémákra sokszor a KIBZ-tol várnak választ. Nagyon helyes a 9* határozati javaslat; ha a hallgatók problémafelvetésükre megfelelő választ kapnak, ez hozzájárul látókörük szélesitödéhez. Közös összmük^désnek kell kialakítani a hallgatók politikai és világnézeti formálását.

@)

Király Andrásáé /atp-i KI83B bizottság titkára/ látja, hogy a nevelési Teladatokat az egyetemek kezdik központi kérdésként kezelni*

A magyar egyetemeknek nem túlzottan vannak nevelési tradicióik; ennek a korosztálynak még a pedagógiája sincs kidolgozva* Az egyetemek tevékenysége szervezetten a kommunista szakemberképzéssel együtt jelentkezik az egyetemeken. Az ifjúságról folytatott vita az utóbbi időben csaknem mindig az egyetemi ifjúságról folytatott vita, és olyan hangulat kezd kialakulni, hogy "már megint az egyetemi ifjúsággal van baj!*'. Valóban az egyetemi ifjúságnál jelentkeznek elsősorban az összes világnézeti, ideológiai és politikai kérdések, mert az egyetemi ifjúság ezzel foglalkozik.

Utalva az ELTE-n történő nagyszámú jelentkezésre, megjegyzi, hogy a fiatalok azért akarnak ilyen nagy számban pedagógus pályára menni, mert egészen közvetlen tapasztalatuk erről a pályáról van tanáraikon keresztül, s a hivatástudat alakulásában az anyagi ösztönző ezeknél még kevésbé szerepel, hanem inkább a pedagógus példamutatásának hatása, mig az egyetemen dominálni kezd az önálló