Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)

1965.06.01. - 3. Az egyetemi ifjúság erkölcsi-politikai arculata az oktató nevelő munka tükrében

Többen érintették a perspektíva kérdését: a városi és vidéki elhelyezkedést, azt, hogy a tanári vagy tudományos és más kulturális pálya mit nyújt az ifjúságnak és milyen hivatástudatra ébreszt. Ezt a kérdést szélesebben kellene felvetni, úgy, hogy egyáltalában mi az értelmiség szerepe, társadalmi funkciója és felelőssége, mert ennek egyik része a tanár, a biró vagy más értelmiségi. Korábban arról he*^ széltünk, hogy vezetői kart képzünk, később " a nemzet napszámosairól" beszéltünk, de egyik sem jelöli meg teljesen a feladatot.

Az előterjesztés nagyon helyesen abból indul ki, hogy az ifjúság tudatát alapvetően a magyar társadalom valósága határozza meg, de a magyar valóságba sok minden olyan is beletartozik, ami nem speciálisan magyar jelenség, hanem egyfelől a szocialista építés folyamatának következménye, másfelől világjelenség. Ezekről is pontos tájékozódást kell szereznie az ifjúságnak. Az egyetem eltömegesedése következtében az egyetem jogos igényeit továbbra is hangoztatni kell? ugyanakkor csak annyi feladatot lehet vállalni /hallgatói létszám/, amennyire megfelelő oktatási szint mellett a feltételek lehetőséget nyújtanak, A vidéki állásokkal kapcsolatban arra is rá kell mutatni, hogy milyen fejlődés folyik a vidéki centrumokban társadalmi, kulturális tekintetben, s nemcsak mint egy adott társadalmi szükséglettel kell evvel foglalkozni, A tanári pálya elnőiesedéséről is alapos elemzést kellene végezni, s akkor lehet, hogy több pozitívum is kiderülne a helyesen észrevett problémák mellett.

Az oktatói szétszórtság nemcsak másod- és mellékállásokban jelentkezik, hanem abban is, hogy a tudományos élet szerkezete a legkülönbözőbb munkákat nem egyetemcentrikuaan tervezi meg. Kétségtelenül sok társadalmi jellegű funkció is van, amely szükségképpen leköti az egyetemi oktatók energiáját. Ez világszerte egyre inkább jelentkezik. Felvetődik, hogy az egyetemen órát tartó, de az egyetemen nem élő oktató lehet-e"ideál az ifjúság előtt. Az ifjúság helyesen azt várja, hogy az oktató az egyetem keretei között oktasson. Olyan légkört kellene teremteni az ifjuságban, hogy minden oktató érezze, hogy nevelő tevékenysége irán igény van. Az erők társadalmilag helyes megosztását kellene megnézni.

Az anyagban az egyetemi reformmal kapcsolatban annak kellene szerepelnie, hogy a reform eddigi lépései csak kezdő lépéseit adják annak, hogy az oktatás tartalmi problémáival érdemben lehessen foglalkozni / egyes tárgyakban még a régi tartalmat próbálják fenntartani, bár esetleg kisebb óraszámban/, A javaslat végleges megfogalmazása előtt az anyagi-szellemi kultúra történeti összefüggései stb. még megvitatást igényelnek, Kelet-Európa történetének oktatásával kapcsolatban Székely György az olyan megfogalmazást, amely esetleg ketségbevonná ennek a tanszéknek a létjogosultságát, visszalépésnek tekintene még a polgári egyetemhez képest is. Megvitatandó a szociológia jellege és helye is.

Reálisan tükrözi az anyag azt, hogy az ifjúság a szocialista társa, dalomnak nem előtörténetéből Ítéli meg helyzetét és feladatait, hanem a mai helyzetből és lehetőségekből, s ezen belül keresi feladatait, pedig a nevelésnek rendkívül lényeges eleme, hogy hogyan, milyen konkrét történeti folyamatokon át érkezett el társadalmunk a mahoz.