Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)

1965.06.01. - 3. Az egyetemi ifjúság erkölcsi-politikai arculata az oktató nevelő munka tükrében

- 11 -társadalomtudományokban való laegismertetését és a 3aját szakterületen való alkalmazását* A társadulomtudományoknál jobban figyelembe kellene venni az oktatásban a rokon tudományok eredményeit /pl. irodalom, képzőművészet, zene*/

Le kellene szögezni a y* oldalon, lio y az ellenőrzés a tanszékvezető feladata, felelőssége, s előadásokon, szemináriumokon, tudományos müvek ismertetésén keresztül kell megvalósulnia*

Jelenleg van egyetemi KISZ VB, de nincsenek kari KllZ-bizottságok. Az utóbbiakat is létre kellene hozni, hogy a karok speciális problémáival tudjanak foglalkozni* A K SZ-munka ott a legjobb, ahol a tanszéki kollektíva közvetlen szakmai és ezen keresztül politikai- ideológiai kapcsolatban is van a tanszék által oktatott hallgatókkal. így jól sikerült az olasz-esti az Olasz Tanszék e; yhetes műsort adott, s ez tartalmat adott a KISZ-munkának.

Fehérvári Gyula rámutat, hogy a gyak* iskoláknak fontos feladataik vannak az oktat ó-nevelő munkában, elsosox'ban a hivatástudat erősítésében, az egyetemen szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazási képességének kifejlesztésében fctb. Sajnálatos, hogy az anyagban csak egy helyen van hivatkozás a gyak* iskolák munkájára. Az anyag egyébként igen tanulságos és értékes, «imát azonban a javasolt módon meg kellene f őrsi tani* A tanári pályára való felkészítésnek valamennyi szaktárgyoktatásának keretében is meg kell történnie* A szaktárgy ma^asszintii tudása mellett feltétlenül szüks ges a pedagógiai, pszichológiai, módszertani kulturáltság is. Az egyetemen nem történt meg a pedagógia tekintélyének megerősítése, s jelenleg még a szaktárgyi anyag sem mindig nyújtja azt, amire a középiskolában a tanárnak gyakorlatilag szüksége van*

Kádár Miklós felszólalásához kapcsolódva rámutat, hogy az érdemjegyek alapján legkiválóbbaknak látszó jelöltek emberségükben nem mindig a legkiválóbbak* A gyak. iskolák kevés tájékoztatást kapnak a hallgató kommunista emberségéről, szemóyliségéről, a hallgató hiányosságairól stb. Nagyon helyes, hogy a tanárképző karokon egy-egy oktató gondjá?ra szándékoznak bizni erőteljesebben a hallgatók nevelése egész folyamatának figyelemmelkisérését. A gyak. iskolák az V* évben valósággal vadonatúj emberként találkoznak a hallgatókkal és csak az akkori gyakorlat alapján jellemezhetik őket*

A nem tanárként és nem vidéken elhelyezkedő bölcsészkari végzők nem értik meg, hogy mi rosszat tesznek akkor, ha igen fontos nem tanári helyeken /TV, Írod Imi folyóiratok, IBU Z stb./ helyezkednek el. Talán lehetséges lenne ezekre a funkciókra külön képezni hallgatókat, s akkor a tanárrá neveltek nagyobb számban valóban tanárnak mennének, örömmel üdvözli a tanárképzés kérdéseiről rendezendő tudományos ülésszak tervét.

Székely György szerint a reális helyzetképet nyújtó előterjesztust bizonyos atdol, ozás után publik lni kellene* Az anyag elemzése a helyzetkép tekintetében mély, de Székely elvtárs a saját munka javítására megjelölt eszközök, utak, hatékonyságát nem látja eléggé, s az anyag nem tárja fel eléggé, hogy milyen kapcsolatban áll oktató és hallgató, tanszék és a kezére bízott évfolyam. Ebben a tekintetben az anyagot tovább kell mélyíteni s meg kell ismerni az ifjúság igényeit, elképzeléseit és azt, hogy mit vár a tanszékektől. A raunkaerkölcs stb. problémái még nem állnak elég tisztám, pedig ebben a tek ntetben különböző helyeken szélsőséges elképzelések jelentkeznek.