Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)

1965.06.01. - 3. Az egyetemi ifjúság erkölcsi-politikai arculata az oktató nevelő munka tükrében

az objektiv követelmények oldal ról beszél, de nem hangsúlyozza eléggé, hogy ezek a követelmények elkerülhetetlenül milyen történelmi, társadalmi ellentmondások kereteiben valósulnak meg. Az oktatómunkában a szocialista követelményeket az ediiginél sokkal egységesebb keretben kellene megismertetni, a szocialista fejlődés ellentmondásainak feltárásával. Magyar elvtars ezt tudatom n i ik megtenni, mégis

vizsgákon a feleletekben sokszor a szocializmushoz való himnikus ; viszonyt kapja vissza, nem az ellentmondások, problémák feltárását. Ezen a téren csak lassú javulásra 1 .hét számítani.

Egyetért avval, amit az előterjesztés a nacionalizmus problémájáról tartalmaz, de az anyag ezzel a kérdéssel csak mint múltbeli maradvány— nyal foglalkozik, pedig a nacionalizmus és internacionalizmus problémái sajátos fejlődési feltételek között ujrakelefckeznek, bizonyos helyzetben uj lökést kapnak, a szocialista fejlődés ellentmondásaival összefüggésben /gazdasági együttműködés, a szocialista országok egymással való kapcsolatai, ma'jrar-román viszony stb /• A nacionalizmus ideológiailag kétségtelenül maradvány, de a szocialista épités ellentmondásainak alapján is ujrakeletkezík. Ha ellene csak mint burzsoá maradvány ellen harcolunk, nem tudjuk sikeresen felvenni a harcot.

Teljesen egyetért az anyagban a felvételi rendszerről Írtakkal, de a határozati javaslatokban még határozottabban kellene rögzíteni a feladatokat. A jelenlegi felvételi rendszer hosszú távon alkalmatlan a felvételi problémák megoldására. Egyáltalában nem vált be, hogy a pontszámok felét a középsikolából hozhatják a jelentkezők. Ez a pontrendszer nincs tekintettel azokra, akiknek valamely szakterületen különös hivatásérzetük van, azonkívül a különböző középiskolák pontszámai nem egyenlő értékűek. Talán versenyvizsgákat /esetleg több fordulóval/ kellene bevezetni az objektiv megítélés javítására.

Kádár Miklós helyesli, hogy ilyen téma és igy feldolgozva került az I3T élé. A felvételi rendszerrel kapcsolatos határouati javaslatoknak az a feladatuk, hogy méghatározzák a jövő te nivalóit és alapul szolgáljanak a közvetlen eszmecserékre. Az anyag talán inkább ezt a címet viselhetné: Az oktató-nevelő unka az egyetemi ifjúság erkölcsi és politikai arculata tükrében. Az anyag tartalma nagyon helyeselhető: neveljünk többet és jobbat, s ebben benne van az is, hogy töltsünk több időt a munkahelyen. Fontos a nevelő példamutatása. Az anyagban felvetett követelmények még az oktatók-nevelők és kutatók igényesebb kiválasztásának követelményeit is magukban foglalják. Talán érdemes lenne a vitát abban az irányban is kiszélesíteni, hogy gyakorlatilag mit jelent az ’’absztrakt szocializmus”• A lét határozza meg a tudatot, de kérdés, hogy mit tekintünk a létkörülmónyek közé tartozónak. Közéjük tartozik az is, hogy bizonyos idő múlva milyenek lesznek a létkörülmón ek. A hallgatók tudatát nemcsak a vidékre kerülés befolyásolja, hanem ennek okai és az ottani pespektiva kézzelfoghatóvá tétele is.

A hallgatók tudatának alakítását illetően egy kicsit az oktatók ülnek a vádlottak padján.

Felvételi módszereinket kell javítanunk, hogy a mostaninál nagyobb teljesítőképességű hallgatóink legyenek, s akkor majd jobb tanárok fognak tanítani a középiskolában. Az itteni nevelésben első helyen a hivatástudatra való nevelés áll. At egyetemen a legkiválóbbaknak kell a legjobb körülmények közé kerülniük. Nem valamiféle ál-szociális problémát kell csinálni, hanem azt kell nézni, hogy milyen tartalmú eredményre tudott jutni az Illető hallgató az egyetemi nevelés következtében.