Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)

1965.06.01. - 3. Az egyetemi ifjúság erkölcsi-politikai arculata az oktató nevelő munka tükrében

Amit a bölcsészkar! hallgatók szabadidejéről és kampányszerű tanulá­sáról mond az an^ag, megfelel a valóságnak* Ezen a szemináriumok szá­­monkérő és ellenőrző jellegének erősítésével lehetne segiteni. Az órák közti üresjáratok a tanrend összeállításának a sok szakpárosi­­tásból adódó nehézségeiben lelik magyarázatukat. Az anyag javaslatai mind nagyon helyesek* Ma'yar György a jelentés értéke tekintetében osztozik Cinkovics István véleményében. Az anyag helyesen utal a fontos problémákra, bár egyik­­másik esetben megmarad bizonyos tézisek rögzítésénél, amikor pedig sokoldalú elemzésre lenne szükség. A hallgatók szocialista meggyőző­désének problémáját az anyag bevezető részében hangsúlyozza, majd a 11* oldalon részletesebben tárgyalja és rámutat bizonyos negatívumok­ra is. Magyar György az anyag megállapításaival egyetért, de felte­szi a következő két kérdést! 1/ Kimerül-e a hallgatók szocialista álláspontjával kapcsolatos negatívumok köre abban, hogy absztrakt kép alakul ki a hallgatókban a szocializmusról, amikor csak a köve­telmények oldaláról közelednek hozzá? 2/ Amellett, hogy ennek a hely­zetnek kialakulásában jelentős részük van rajtunk kivul álló tényezők­nek is /bizonyos országos problémáknak, a politikai helyzetnek stb./ , vajon a mi munkánk teljesen ártatlan-c abban, hogy ilyen kép alakul­hatott ki? A válasz ezekre a kérdésekre! más problémák is vannak a hallgatók szocialista meggyőződésében és a mi munkánk is hibás a hely­zet kialakulásában. Ezeknek a problémáknak tanulmányozása szinte még csak a kezdet kezdetén tart. A hallgatóknak a szocializmushoz való viszonya tekintetében arra is fel kell hivni a figyelmet, hogy amikor szocializmusról, társadalmi kérdésekről beszélnek, többségükben nem úgy foglalnak állást, mintha ez tőlük is fü. gne, nem úgy közelitik meg a szocializmus problémáit, mint ennek az ügynek a harcosai, ha­nem mint állampolgárok, akik többé-kevósbó automatikusan, de nem sa­ját harci, alkotó tevékenységükön keresztül hozzájárulhatnak a szoci­alista fejlődéshez* Ez egy kicsit a szocializmus igenlése, de Magyar elvtárs a szocializmusért való harc , tudatos munka követelményeinek vállalásén kívüli álláspontot érez nagyon sok hallgatónál, akiket pe­dig teljes joggal nevezhetünk szocialistáknak. Azonkival, amikor a hallgató szocializmust mond, nem biztos, hogy az objektiv követelmé­nyek által meghatározott szocializmust gondolja, tehát nem marxista, hanem a hallgatók szocialista néuotei között nem ritkán található egy sor burzsoa nézet, bár szocialista köntösben, vagy azzal a jelen­essel találkozunk, hOgy a hallgató a szocializmus különböző szük­ségszerű kapcsolatokkal egymáshoz fűződő elemei közül válogat a maga számára* Magyar Gy rgy egyes hallgatóknál sokszor találkozott a polgári humanizmus egyébként tiszteletreméltó eszméivel mint szo­cialista nézetekkel* a hallgatók igeneinek egyes elemeket, pl* a szocialista demokráciát, ezt abszolutizálják és ez elnyeli magát az egész szocialista gondolkodási rendszert. Előfordul, hogy ha va­lamilyen határozat, lépés vagy törvény születik, azt "illik” mint tökéletesen helyes álláspontot, vagyis a szocialista abszolutum meg - jelonési formájaként fogadni, nem pedig úgy, mint az adott feltéte­lek között a szocialista fejlődés egy lépését, amelynek tekintetében el kell készülni arra, hogy a történeti fejlődés esetleg be fogja bizonyítani, hogy az egyáltalában nem volt abszolútom és szükség lesz a későbbiekben korrigálására, hiszen ez az élet rendje, már pedig ha az ilyent abszolutumnak tekintjük, ez különböző lelkiismereti konfliktusokra vezethet, mert állandó újraértékelés nélkül nincs fejlődés* Az oktatók hibája miatt az ilyesmi megrendülésre vezethet a hallgatók körében* Az oktató munka a szocializmusról főleg csak

Next

/
Thumbnails
Contents