Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)
1965.06.01. - 3. Az egyetemi ifjúság erkölcsi-politikai arculata az oktató nevelő munka tükrében
Amit a bölcsészkar! hallgatók szabadidejéről és kampányszerű tanulásáról mond az an^ag, megfelel a valóságnak* Ezen a szemináriumok számonkérő és ellenőrző jellegének erősítésével lehetne segiteni. Az órák közti üresjáratok a tanrend összeállításának a sok szakpárositásból adódó nehézségeiben lelik magyarázatukat. Az anyag javaslatai mind nagyon helyesek* Ma'yar György a jelentés értéke tekintetében osztozik Cinkovics István véleményében. Az anyag helyesen utal a fontos problémákra, bár egyikmásik esetben megmarad bizonyos tézisek rögzítésénél, amikor pedig sokoldalú elemzésre lenne szükség. A hallgatók szocialista meggyőződésének problémáját az anyag bevezető részében hangsúlyozza, majd a 11* oldalon részletesebben tárgyalja és rámutat bizonyos negatívumokra is. Magyar György az anyag megállapításaival egyetért, de felteszi a következő két kérdést! 1/ Kimerül-e a hallgatók szocialista álláspontjával kapcsolatos negatívumok köre abban, hogy absztrakt kép alakul ki a hallgatókban a szocializmusról, amikor csak a követelmények oldaláról közelednek hozzá? 2/ Amellett, hogy ennek a helyzetnek kialakulásában jelentős részük van rajtunk kivul álló tényezőknek is /bizonyos országos problémáknak, a politikai helyzetnek stb./ , vajon a mi munkánk teljesen ártatlan-c abban, hogy ilyen kép alakulhatott ki? A válasz ezekre a kérdésekre! más problémák is vannak a hallgatók szocialista meggyőződésében és a mi munkánk is hibás a helyzet kialakulásában. Ezeknek a problémáknak tanulmányozása szinte még csak a kezdet kezdetén tart. A hallgatóknak a szocializmushoz való viszonya tekintetében arra is fel kell hivni a figyelmet, hogy amikor szocializmusról, társadalmi kérdésekről beszélnek, többségükben nem úgy foglalnak állást, mintha ez tőlük is fü. gne, nem úgy közelitik meg a szocializmus problémáit, mint ennek az ügynek a harcosai, hanem mint állampolgárok, akik többé-kevósbó automatikusan, de nem saját harci, alkotó tevékenységükön keresztül hozzájárulhatnak a szocialista fejlődéshez* Ez egy kicsit a szocializmus igenlése, de Magyar elvtárs a szocializmusért való harc , tudatos munka követelményeinek vállalásén kívüli álláspontot érez nagyon sok hallgatónál, akiket pedig teljes joggal nevezhetünk szocialistáknak. Azonkival, amikor a hallgató szocializmust mond, nem biztos, hogy az objektiv követelmények által meghatározott szocializmust gondolja, tehát nem marxista, hanem a hallgatók szocialista néuotei között nem ritkán található egy sor burzsoa nézet, bár szocialista köntösben, vagy azzal a jelenessel találkozunk, hOgy a hallgató a szocializmus különböző szükségszerű kapcsolatokkal egymáshoz fűződő elemei közül válogat a maga számára* Magyar Gy rgy egyes hallgatóknál sokszor találkozott a polgári humanizmus egyébként tiszteletreméltó eszméivel mint szocialista nézetekkel* a hallgatók igeneinek egyes elemeket, pl* a szocialista demokráciát, ezt abszolutizálják és ez elnyeli magát az egész szocialista gondolkodási rendszert. Előfordul, hogy ha valamilyen határozat, lépés vagy törvény születik, azt "illik” mint tökéletesen helyes álláspontot, vagyis a szocialista abszolutum meg - jelonési formájaként fogadni, nem pedig úgy, mint az adott feltételek között a szocialista fejlődés egy lépését, amelynek tekintetében el kell készülni arra, hogy a történeti fejlődés esetleg be fogja bizonyítani, hogy az egyáltalában nem volt abszolútom és szükség lesz a későbbiekben korrigálására, hiszen ez az élet rendje, már pedig ha az ilyent abszolutumnak tekintjük, ez különböző lelkiismereti konfliktusokra vezethet, mert állandó újraértékelés nélkül nincs fejlődés* Az oktatók hibája miatt az ilyesmi megrendülésre vezethet a hallgatók körében* Az oktató munka a szocializmusról főleg csak