Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)

1965.06.01. - 3. Az egyetemi ifjúság erkölcsi-politikai arculata az oktató nevelő munka tükrében

képpen túlzottan általános az anyagban vázolt kép a bölcsészhallgatók két-két előadás vagy szeminárium közti választási lehetőségeiről Írtakban* Egyébként az anyagnak a Bölcsészkarra vonatkozó kritikái szinte teljes mértékben helytállóak, a kar a hibák tudatában von és óvek óta próbál harcolni ellenük. így pl. a liberalizmusról a harmadik oldalon található számok valóban megdöbbentők. Ebben az évben is kari tanácsülés foglalkozott ezzel a kérdéssel, de ßinkovics dékán úgy ; látja, hogy sok oktató egyszerűen nem érti meg a kérdés súlyosságát. Ebben szemléletbeli hiba van. Sinkovics István pl. kétségbe vonja, hogy egy vizsgalapon szereplő 14 hallgató közül 12 valóban megérdemelte a jelest. Van azonban pl. olyan szeminárium, ahol egy hallgató sem kapott jelest, tehát ebből a szempontból nem egyenletes a kar munkája, s ezen csak lassan lehet váltóztatni.

Ami a felvételi rendszert illeti, a pontszámok fetisizálása valóban már egy kissé a felvételi bizottságok munkájának értékét szállitja alá. Nagyon merev dolog csak a pontszámokat nézni, annál is inkább, mert a felvételi bizottságok osztályozása között is vannak különb« ségek, s egyenetlenség van az egyes szakok között is az elbírálás során megkövetelt szintben, aminek egyik következménye a sok szakvéltóztatasi kérés. Az emlitett ar nytalanságokab meg kellene szüntetni. Nagyon égető kérdés, hogy a beiskolázási keretszámok megállapításáénál nem veszik teljes mértékben figyelembe a társadalmi szükségletet, amelyről nincs is pontos felmérés. Ebből erednek az elosztó bizottság munkájának nehézségeit a bizottság nem tudott a végzettségnek megfelelően elhelyezést biztosítani, pl. végzett művészettörténészeknek vidéki nevelőtanár! állást ajánlottak fel, és hasonló nehézség van a végző pszichológusok elhelyezésénél is. A Bölcsészkar a felvételre jelentkezők óriási nyomása alatt állt most kb. 18oo«an jelentkeztek a nappali, mintegy 15oo -an az esti-levelező tagozatra, ugyanakkor a kar az előfelvettekkel a keret jórészét már betöltötte s igy lehetetlen helyzetben van. Magyar-történelem szakon /amely nem helyes szakpá^rositás, mert a végzők számára nem tudnak elhelyezést biztosítani/ a jelentkezők száma 66, az előfelvetteké 39* felvehető 21. Minthogy a tanulmányi versenyt nyerteket, az érmeseket stb. fel kell venni, alig lehet valakit ezeken kívül felvenni. Tavaly a MM képviselőjének közbelépése arra irányult, hogy a kar magyar-történelem szakra vegye fel az egész jövő évi keretet és jövőre ne legyen felvétel, s azután mégis fel kellett venni. Az előfelvételi rendszer nem vált be, az előfelvettek kosé bekerült a második-harmadik garnitúra s elvette a jobbak helyét. Most orosz szakra jelentkezett 427, felvehető 81, filozófia szakra jelentkezett 139* felvehető 7* pszichológia szakra jelentkezett 163* felvehető 9* néprajzra jelentkezett 6o, felvehető 1, könyvtár szakra jelentkezett 259, nőm vehető fel egyetlen egy sem, mert az előfelvettek kitöltötték a keretet. Az elofelvettek részére rendezett foglalkozások sem váltak be, ugyanakkor az ilyeneket munkahelyükön ideigleneseknek tekintik. A Bölcsészkar felveti, hogy az előfelvételi rendszer megszüntetésével egyidejűleg kb. százzal fel kellene emelni ebben az;Ívben a bölcsészkari keretszámok- t; igy a legjobbakat fel lehet venni.

Elméletileg helyes volt, hogy a nem tanárszakosok kötelesek egy tanári szakot is felvenni, de gyakorlatilag ez mégsem vált be, az utóbbit tehernek érzik, amellett olyan tanári szakot vesznek fel, amilyenre szükség nincs, tehát nem is tudnak elhelyezkedni tanári szakon. Rengeteg a 189-fóle szakpárosítás* ezeket felül kellene vizsgálni s megoldást jelentő szakpárosításokat kellene bevezetni.