Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)

1965.03.15. - 2. Tanulmány az Eötvös Loránd Tudományegyetem távlati fejlesztési tervéhez

az Eötvös Lor and Tudomány ügy ötöm f vj.j lesztési tervéhez.

I, Az Egyetem fontosabb intézményei és azok funkciói,

Egyetemünk "belső tagozódása a felszabadulást követő évek többirányú strukturális változása után az 5o-es évek elején alakult ki. Három karon folyik a szakmai képzés:

1. / A Természettudományi karon és a

2. / Bölcsészettudományi karon

középiskolai tanárokat és speciális szakembereket,

3»/ az 'Állam- és Jogtudományi karon jogászokat és államigazgatási szakembereket képeznek.

Egyetemünk a felsőoktatási intézmények sorában centrális helyet foglal el - .nemcsak nagyságánál, sokkal inkább annál fogva, hogy részben betölti egy műszaki egyetem, részben egy tanárképző egyetem, részben egy olyan felsőoktatási intézmény funkcióját, ahol kutató és szakkáderképzés is folyiki Külön és nyomatékosan kell hangsúlyozni azt, hogy ezeket a funkciókat együtt, más egyetem nem látja el.

Az ELTE Természettudományi karán korszerű, modern szakemberképzés keretében a műszaki egyetemek mérnökképzésével legalábbis egyenlő értékű, jórészt bizonyos irányban már specializált vegyész, fizikus, matematikus, geológus, meteorológus, stb* képzés folyik. Ilyen jellegű szakosítások a népgazdaság igényeinek megfelelően szükségesek. Ilyen tipusu képzés sem a szakok specifikációja, sem a képzés mélységének szempontjából tekintve más egyetemeken nincs.

Az egyetem két kara, a Bölcsészettudományi és a Természettudományi kar jelentős hazai intézmény azért is, mert a legmagasabb szintű és legnagyobb volumenű tanárképző intézmény. Az egyötömnek ilyen jellegű intézményként való továbbfejlesztése ugyancsak fundamentális jelentőségű*, az általános kulturális felemelkedés szempontjából, a középiskolák, technikumok,